Médiahack volt a szenzációs kazincbarcikai ásatás
2007. szeptember 27. csütörtök, 17:53
Több médium beszámolt a napokban arról, hogy Kazincbarcika környékén megtalálták Álmos nővérének a sírját. Leletek azonban nem voltak, tán soha nem is lesznek, mivel az álásatást egy film beharagozására használták.
Hétfőn több sajtótermék beszámolt az állítólagos kazincbarcikai ásatásról és a szenzációsnak mondott leletről. A megyei múzeumigazgatóság nem tudott a bejelentésről, és azt egyértelműen szélhámosságnak minősítette. Mint kiderült, Kazincbarcika határában egy filmet beharangozó médiahack történt, amely nem biztos, hogy jól sült el – állítják szakemberek.

Az „előkerült” tárgyak már rég múzeumban vannak

Nem etikus és korántsem vicces annak a Kazincbarcika környéki álásatásnak a története, amelyben megtalálni vélték Álmos nővérének sírját – mondta Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi irodavezetője csütörtökön.

Régészként úgy fogalmazott, hogy ez a magatartás semmiféleképpen sem használ a szakmának. Paszternák hivatala a kazincbarcikai „leletről” a sajtóból értesült, „utánajártunk a történetnek, ám kiderült, hogy semmiféle feltárást nem végeztek az említett területen, ezért nem indítunk eljárást a kamu régészek ellen”, ez egyszerűen szélhámosság – közölte.

Paszternák István kitért arra is: a nem létező sírból előkerült tárgyak természetesen nem eredetiek, az ominózus bronz tükörtartó – amelyről fotók is készültek – eredetijét a miskolci Herman Ottó Múzeumban most is meg lehet tekinteni. A hivatalvezető szerint jószerivel mindennap újságoldalakat lehetne megtölteni igazi régészeti munkákról, ezekről viszont alig adnak hírt a médiumok. Ez az elszomorító – tette hozzá.

A kutató felháborodott, hogy belekeverték az ügybe

Az MTI információi szerint az állítólagos ásatásra egy magánszemély kért és kapott területfoglalási engedélyt a kazincbarcikai önkormányzattól. Az engedélyt nonprofit tevékenység végzésére kérték szeptember 17-én, a területet körbekerítették, és egy biztonsági szolgálat embereire bízták, akik senkit nem engedtek a zárt részre.

Az engedélyt egy magát Szabó Győzőnek mondó férfi kérte. Ő történész, és nem azonos a sajtóban emlegetett, ugyanilyen nevű színésszel. Az MTI szerint ez az illető küldött fotókat különböző lapoknak az álásatáson talált tárgyakról.

Márk László, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának munkatársa – akit állítólag az álfeltárást végzők felkértek az úgymond talált csontok vizsgálatára – elmondta: levélben valóban kapott egy felkérést, de az álrégészet körül történtekről nem volt tudomása. Ő, aki kutató, mélységesen felháborodott, hogy így belekeverték ebbe az álszenzációba.
forrás: MTI