Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. október 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
A közrádió egy éve
2007. július 7. szombat, 13:21
Július 10-én egy éve, hogy a kuratórium Such Györgyöt választotta a közrádió élére. Az elnök augusztusi hivatalba lépése óta számos, olykor felháborodást kiváltó változás történt. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, min ment keresztül, és hol tart most a Such György által „szocialista nagyvállalatnak” nevezett Magyar Rádió.
Megválasztása után már első nyilatkoztatában modernizációt és létszámleépítést, a közrádió tekintélyének visszaállítását, a költségvetési értelemben nyereséges működés és a minőségi újságírás összeegyeztetését ígérte Such György. Az átvilágításhoz és a szervezeti átalakításhoz – felülről lefelé haladva – rögtön hozzákezdett, elkezdődtek vezetői szinten a személycserék.

Tömeges elbocsátás

Sokan távoztak a Bródy Sándor utcából Fotó: Bakró Nagy Ferenc
Az elnök szerint az 1400 belsős munkatárssal működő társaság csak a bérekből, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kiadásokból tud lefaragni. A rádió az üzemi tanács egyetértésével két ütemben önkéntes távozási programot hirdetett, ebben 158-an vettek részt. Számukra nem lesz kevesebb három hónapnál a felmondási idő, amely idejére a rádió igyekszik felmenteni őket a munkavégzés alól, és egyéb plusz szolgáltatásokat kapnak.

Noha az outplacement-program feltételei nem tűnnek kedvezőtlennek, számos elküldött rádiósnak inkább a kirúgás mikéntjével volt baja, mondván, több évtizedes rádiós múlttal a hátuk mögött egy köszönöm jól esett volna a megalázó eljárás helyett. A közrádió szerint az üzemi tanáccsal kötött megállapodás jelent garanciát arra, hogy az érintettek méltó módon távozhassanak, igaz, a csoportos leépítés során a vezetőknek nem kell személyre lebontva indokolniuk a döntést.

Legfeljebb 369 munkatárstól válnak meg

Az önkéntes program mellett 19 ember ment nyugdíjba, a csoportos leépítés keretében pedig további 192 munkatárstól válik meg az intézmény az év végéig. A tervek szerint a 192 rádióst négy hullámban küldenék el, az első körben közülük 122-en heteken belül megkaphatják a felmondólevelüket. Az üzemi tanács azonban 21 munkatárs megtartását javasolta. Bár az egyeztetéseke még folynak, Such György az ígérte, biztosan nem lesz teljesen elutasító a válasz.

Vagyis jelen állás szerint valamivel kevesebb, mint 369 dolgozójától válik meg összesen a rádió, amitől évi hat-hétszázmillió forint megtakarítását remélnek. Szerettük volna megtudni, hogy a távozók milyen munkakörben dolgoztak, illetve dolgoznak (újságíró, technikus, adminisztrátor), ám a rádió kommunikációs vezetője, Borbély-Urquhart Julianna erre – az e-mailben feltett – kérdésünkre nem válaszolt.

Az önkéntes programban távozó rádiósok fejenként mintegy ötmillió forintjába kerülnek a rádiónak, amit a többi elbocsátással együtt 2,2 millárd forintos hitelből fedez az intézmény. Erre az évre összesen 2,7 millárdos hiánnyal számolnak.

2008-tól lehet nyugalom

Bár az elbocsátási hullám önmagában is vihart kavart, további feszültséget okozott, amikor több ismert, régi rádióstól is megvált az intézmény. Elküldték Váradi Júliát, a Pulitzer-díjas vezető szerkesztőt; Koltay Gergelyt, a Kossuth adó zenei csoportjának vezetőjét, valamint Farkasházy Tivadar humoristát, akinek távozását jókora médiaérdkeklődés kísérte, és aki miatt Garas Dezső nem vette át a rádió Karinthy-gyűrű díját. Igaz, mandátumának kezdetén maga Such György jelentette ki, az átalakításokat követő első nyugodt időszak 2008-ban várható.

A takarékossági intézkedések jegyében megszüntettek-összevontak több vidéki stúdiót, helyettük regionálisakat alakítottak ki. Miután napokkal ezelőtt, 2007. június 30-én megszűnt a rádió nyíregyházi stúdiója, életbe lépett az új regionális struktúra, amelyben öt vidéki – a győri, a miskolci, a pécsi, a szegedi, valamint a debreceni – stúdió szerepel.

A személycserék mellett a tartalom is alaposan átalakult: a rádióelnök először kitiltotta a jegyzetet mint műfajt a műsorokból, mivel szerinte elemi elvárás a sokoldalú és pártatlan tájékoztatás, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszönt el a heti rendszerességű interjúktól.

A struktúraváltás még nem zárult le

A három adó közül a legkevésbé a Bartók változott. A fiatalosabbnak és a mai életvitelhez jobban igazodónak szánt komolyzenei adó május 7-én debütált struktúrájától Farkas Zoltán főszerkesztő a hallgatottság megduplázódását várja, és azt, hogy olyanok is a Bartókra kapcsolnak, akik korábban csak ritkán vagy egyáltalán nem hallgatták a csatornát. A változtatás nem olyan drasztikus, hogy a komolyzenéért rajongók elfordulásától kellene tartani, az viszont kérdéses, hogy az adón megjelent, kevéssé vájtfülőeknek szánt betétek elgendőek lesznek-e a hallgatótábor megduplázásához.

A nemzeti főadó június elején váltott struktúrát, igaz, ez még csak az átalakítás első felvonása volt – amely a kora reggeltől délig, illetve a délután négytől estig terjedő sávokat érintette –, a többi sáv ősszel újul meg.

Kattintson
Kattintson a képre, és nézze meg a hallgatottsági mutatókat!
forrás: Szonda Ipsos–Gfk


Indultak új műsorok, átalakultak régiek (az esti Krónika például fél órával korábban kezdődik), az igazi felháborodást azonban a 48 évvel ezelőtt kezdődött maratoni szappanopera, a Szabó család megszűnése okozta. A 2500 részt megért hangjátéksorozat elhallgatásának magyarázata az volt, hogy a műfaj drága, másrészt nem követte a hallgatók igényeit.

Petőfi: közszolgálatiság kereskedelmi profillal

Nagyon zene szlogennel szintén június elején váltott a Petőfi Rádió. A csatorna korábban is könnyűzenei adóként működött ugyan, ám hallgatóinak korfája csaknem megegyezett a Kossuthéval: a rádióra kapcsolók zöme hatvan éven felüli volt. Az új adón gyakorlatilag non-stop zene szól, amellyel kimondottan a 18-39 év közötti hallgatókat célozták meg. Eltűnt a magyar nóta – ezáltal a Jó ebédhez szól a nóta is, amivel a nótaénekesek szerint sérült a közszolgálatiság.

Csakugyan megszűnt a szintén viszonylag magas hallgatottságú, heti két órában hallható Kabarécsütörtök, a Rádiókabaré műsorideje jelentősen csökkent, ami ellen több neves humorista tiltakozott.

Rögtön az új Petőfi első napján egy hallgató panaszt tett a médiahatóságnál, mivel szerinte közízlést romboló rapszám hangzott el. Noha a panaszbizottság megalapozottnak vélte a bejelentést, a minden zenei stílusból merítő kínálatot önmagában kevesebben kifogásolják. Bár azt nehéz elképzelni – és ezt a rádióelnök is elismeri – hogy a rádióhoz hűséges nyugdíjasok alkalmazkodtak volna a változáshoz. Azt már sokkal inkább felróják a Petőfinek, hogy a kereskedelmi adókhoz hasonlító „csupazene” adó hogyan képes megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek, közszolgálati-e egyáltalán egy efféle csatorna. A kereskedelmi adók pedig azt nehezményezik, hogy a költségvetési fenntartású rádió jogosulatlan versenyelőnyhöz jut, mivel a kereskedelmihez hasonló profillal sem kell koncessziós díjat fizetnie.

Homályos távlati célok

Nyilvánvaló, hogy a műsorstruktúrát és a tartalmat érintő átalakítások sikerét nem lehet egy hónap elteltével megítélni, ezért inkább a kitűzött célokról kérdeztük a közrádió kommunikációs vezetőjét: „Mikor jön el a teljesítmény értékelésének ideje, mikor lehet kijelenti, hogy az átalakítás, illetve annak elemei meghozták a várt eredményt, vagy kudarcba fulladtak? Mi az a konkrét cél, egyebek mellett hallgatottságban, amit a menedzsment el szeretne érni?” – kérdeztük.

Borbély-Urquhart Julianna azt válaszolta: „A közrádió átalakítása, új műsorstruktúrájának átalakítása megindult, de még nem fejeződött be. Egy év kell ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön és legalább még egy év, amikor érdemi következtetéseket le lehet vonni. Cél a hallgatottság csökkenésének megállítása és az aktív korosztály részarányának növelése.”
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek