Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. szeptember 19.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Üres címlapok, paródiák, online és offline tüntetés
2010. december 1. szerda, 11:39
utolsó frissítés: 2010. december 11. szombat, 12:10
Tiltakoznak a szerkesztőségek a sajtószabadságot fenyegető médiatörvény-tervezet ellen. Az ÉS, a Magyar Narancs, a Népszava és a 168 Óra üres címlappal jelent meg. A HVG és a Hírszerző parodisztikus cím- illetve nyitólappal demonstrált. Az akcióról több nemzetközi orgánum hírt adott, az Európai Bizottság egyelőre nem foglal állást.
Az e heti Magyar Narancs üres címlappal, a következő felirattal jelent meg: „Tiltakozunk a decemberben parlament elé kerülő, a médiaszolgáltatásokról és a kommunikációról szóló törvénytervezet totális ellenőrzést biztosítana a Médiatanácsnak, és rajta keresztül a kormányzatnak az elektronikus, internetes és nyomtatott sajtó felett. Ezzel Magyarországon 2011. január 1-jén megszűnne a sajtószabadság. Vele együtt lehetetlenülne el a vélemény és a szólás szabadsága is. Tiltakozunk, és követeljük a törvénytervezet visszavonását.” Egyetértésünk és szolidaritásunk jeleként az eMasa nyitólapján a fókuszkép helyét üresen hagytuk.
A Parlament előtt lévő javaslat szerint az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhat ki a kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság. A tervezetből többek között az sem derül ki, hogy pontosan mi minősül jogsértésnek, így a Szalai Annamária vezette testület döntésén múlik, mit minősít annak.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet értékelése szerint a részletszabályozási javaslat – ahogy a kerettörvény – több ponton alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságot, figyelmen kívül hagyja a médiapiac működését, továbbá az, hogy minden médiatartalomra azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel.

ÉS, Mancs, Népszava: üres címlap

A Népszava számolt be arról először, hogy a tervezet ellen szerkesztőségek is tiltakoznak: üres címlappal jelent meg ezért december 3-án az ÉS, és tiltakozásképpen szintén üres volt a héten a Magyar Narancs első oldala. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője szerint a tervezet újságíró-, nyilvánosság-, és szakmaellenes. „Ez a kormány szeret fenyegetni - csak így értelmezhető az egész kiterjesztett jogkörű médiahatóság létrehozása, tevékenysége, a kialakuló szabályozás” – tette hozzá. Kovács szerint mindennek egyetlen világos célja van: a sajtó kontrolltevékenységének kiiktatása. Megjegyezte: a fenyegetés nem változtathatja meg a sajtót. „Mi az ÉS-nél úgy fogunk újságot írni, mint eddig.” Kovács úgy vélte: nem megúszni kell, hanem tiltakozni, hogy ezt a „rettenetes” törvényjavaslatot visszavonják.

A 168 Óra is üres címlappal jelenik meg
A Magyar Narancs és az ÉS fehér címlapjai után egy héttel a 168 óra című hetilap is üres címlappal jelenik meg. „Tudjuk, hogy van vesztenivalónk, de a nyilvánosság szabadságáért, a demokratikus eszményekért az utolsó tollvonásig, az utolsó leütésig mindent megteszünk” – írja a vezércikk helyén Mester Ákos, az újság főszerkesztője.
Bojtár B. Endrének, a Magyar Narancs főszerkesztőjének is hasonló a véleménye. Muszáj tenni valamit – mondta a lapnak, a média ilyen jellegű tiltakozása pedig nem öncélú, hiszen a sajtószabadság van veszélyben. A javaslatban szereplő, a hetilapokra kiróható 10 milliós összegű bírságot komoly fenyegetésnek nevezte, de kiemelte, hogy még rosszabb az a tervezett szankció, hogy egy adott sajtóorgánum megszüntethető nyilvántartási számának visszavonásával. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet a médiahatóság kizárólagos jogkörébe helyez minden kontrollt, gyakorlatilag egy önálló sajtóbíróságot létrehozva.

Hírparódiák és üres posztok

A Mancs és az ÉS bejelentése nyomán több médium csatlakozott a demonstrációhoz. December 3-án üres címlappal jelent meg a Népszava, nyitólapjának egy részét üresen hagyta a Revizor Online kritikai portál, szerkesztőségi cikkükben így indokolva a lépést: „Ha elfogadást nyer ez a törvénytervezet, akkor megszűnik a sajtószabadság, és kiszolgáltatottá válik a magyar média teljes spektruma. Ha az ellenőrző testület úgy ítéli meg, hogy a Revizor hasábjain megjelenő kritikák bármelyike sérti valamely közösség érdekeit (például azokét, akiknek a teljesítményéről a kritikus netán negatívan szól), vagy nem szolgálja kellő mértékben egy általa kívánatosnak tartott közösség általa kívánatosnak tartott érdekeit, akkor saját hatáskörben olyan összegre büntethet bennünket, amely azonnal megszünteti a lapot.” A Médiablog „üres” posztot tett közzé szolidaritása jeléül.

A Hírszerző csattanós választ ad a Nemzeti Együttműködés ellenségeinek

A Hírszerző a kommunista propaganda stílusában megfogalmazott hírekkel – olyanokkal mint Nyúljunk vissza bátran a forradalmi Kelet leghaladóbb hagyományaihoz! és Állítsuk meg az ifjúságunk lelkét mételyező kultúrmocsok terjedését! – a nyitólapján tiltakozik, publicisztika-rovatukban pedig Orbán Viktor neve alatt közlik a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.

A 168 Óra első decemberi címlapját még Szalai Annamária portréja és a „Kedves médiahatalom!” szalagcím foglalta el, de már akkor utaltak arra, hogy szintén gondolkodnak az üres címlapon, mellyel ígéretük szerint a második decemberi számban fog demonstrálni a lap. Mester Ákos, a lap főszerkesztője úgy fogalmazott: „hiába akarják megszüntetni a sajtószabadságot, kapitulációra kényszeríteni az írott sajtót, ehhez a kilenc év is kevés lesz”. Mester szerint nehéz idők jöhetnek, de a sajtó nem félhet.

Nagyon veszélyesnek minősítette a médiatörvény-javaslatot a Népszabadság főszerkesztője is: Vörös T. Károly jogászokkal vizsgáltatja a törvény szövegét. Tapasztalatuk szerint a jogszabály meglehetősen átláthatatlan, „talán sok ponton még a készítői számára is az lehet.” A napilap főszerkesztője abban reménykedik, hogy módosító indítványokkal „szelídíteni” lehet a jelenlegi szövegen. Megjegyezte: ha a magyar sajtó kevésbé lenne megosztott, lenne remény az egységesebb fellépésre. Szerinte a jobboldali sajtót is érzékenyen érintheti a kialakuló szabályozás, ha ebben a formában fogadják el. A Népszabadság amellett, hogy szerkesztőségi állásfoglalásban tiltakozott, az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el.

A HVG december 8-ai száma szintén a parodisztikus kritikát választotta: a címlapon „A sajtó szabadságon” címsor és „A média a törvény után” felcím alatti képen egy fejnéküli, felhúzható tévébemondó üldögél egy tévéstúdióban.

Mindenki azt csinál, amit akar

Menczer Erzsébet, a kritikával illetett javaslat egyik benyújtója az üres címlapokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: sajtószabadság van, így „mindenki azt csinál, amit akar”. Ha az adott orgánumot a vevők megveszik, az – mint mondta – „akár 40 üres lapot is tartalmazhat”. Menczer szerint a média szabályozásának egyszerre kell szolgálnia a gyakorlójának érdekeit, biztosítania kell a média szabadságát, és óvnia kell a köz érdekeit is. A tervezetnek a médiaszolgáltatókra kiróható pénzbüntetési tételeiről úgy vélekedett: valamilyen egzakt módon szankcionálni kell azt, aki folyamatos jogsértést követ el, s az 1986-os sajtótörvény sem tesz mást. A képviselő szerint egyértelmű, hogy sajtótermékben nem lehet közölni gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalmakat, és ezekkel nem szabad károsítani a kiskorúak szellemi, lelki fejlődését.


L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a törvénytervezet általános vitájában azt mondta: a szabályozás megfelelő arra, hogy a köz- és a magántulajdonban lévő médiumok a jövőben kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő tájékoztatást biztosítsanak a magyar állampolgároknak. A közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonásáról szólva kifejtette: ez gyártási kérdés, nem csorbítja a sajtószabadságot, nem fenyegeti a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Hasonló modell működik a BBC-nél - hívta fel a figyelmet. A Fidesz egyben jelezte: több módosító indítványt készülnek benyújtani még a tervezethez. A módosító indítványok benyújtatási határidejét meghosszabbították, így arra december 3-ika péntek délutánig volt lehetőség.

Nemzetközi visszhang: A BBC, a Die Presse és a Gazeta Wyborcza is tudósít, az EB hallgat

A brit BBC már december 2-án csütörtökön beszámolt a magyar sajtó akciójáról, leírva a tiltakozás okát és megszólaltatva Bojtár B. Endrét, a Magyar Narancs, Kovács Zoltánt, az ÉS, és Gavra Gábort, a Hírszerző főszerkesztőjét is. Azóta a BBC mellett egyre több nemzetközi orgánum adott hírt a demonstrációról: eddig többek között az olasz Peace Reporter, a spanyol ABC, a lengyel Gazeta Wyborcza, az osztrák Die Presse és a szlovák Sme közölt írást a magyar szerkesztőségek megmozdulásáról.

A nagy nemzetközi visszhang és a szakmai szervezetek korábbi tiltakozásai dacára az Európai Bizottság egyelőre nem kíván állást foglalni – közölték a hvg.hu kérdésére Neelie Kroes, a bizottság alelnöke, a digitális politikáért felelős biztos sajtóosztályán. Mint azt a lapnak elmondták, az EB jól ismeri azokat a bírálatokat, amelyeket magyarországi és nemzetközi alkotmányjogi és médiaszakértők fogalmaztak meg a médiatörvény tervezetével kapcsolatban, de még nincs abban a helyzetben, hogy megítélje, vajon a törvénytervezet összhangban áll-e az EU jogszabályaival. A bizottság követni fogja az ügyet és meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, amint alaposabban elemezni tudja a tervezetet – tették hozzá az alelnök munkatársai.


Fehér profilok a Facebookon

Ahogy az már csak lenni szokott az utóbbi időben, a médiatörvény-tervezet ellen a közösségi hálón is megindult a demonstráció: azok, akik tiltakozni kívánnak a sajtószabadságot korlátozó tervezet ellen, egy hétre üresen, illetve fehéren hagyják profilképüket, hasonlóan a tiltakozó lapokhoz. A megmozduláshoz a profilkép kifehérítésén túl egy úgynevezett „eseményhez” való visszajelzéssel lehet csatlakozni: az „Üres Facebook - Tiltakozás a kommunikációról szóló törvénytervezet ellen” nevű eseménynek eddig több mint 8000 résztvevője van.

A közösségi hálón a virtuális tüntetés mellett offline tüntetést is szerveznek: a december 20-ikára a Parlament elé tervezett, „Tüntetés a sajtószabadságért” eseményre eddig mintegy 500-an jelezték részvételi szándékukat.

Pálffy: a törvényjavaslat nem csapás, hanem áldás
A KDNP alapvetően megfelelő kiindulópontnak tartja a törvényjavaslatot, és módosító indítványokkal támogathatónak tartja - mondta Pálffy István, a KDNP vezérszónoka a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben. A kormánypárti politikus kijelentette: a törvényjavaslat nem csapás, hanem áldás. Mint mondta, pártja megkereste a javaslatban azokat az értékeket, amiket képvisel, úgymint a család, a gyermekek védelmét, a szolidaritást, valamint a társadalmi igazságosságot. Úgy fogalmazott: a törvényjavaslat alapvetően megfelelő, jó kiindulásnak tekinthető. Hozzátette, valószínűleg több módosító javaslattal is élni fog a KDNP. Pártja üdvözlendőnek tartja, hogy a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme, mivel az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni. Pálffy István azonban hozzátette, a KDNP kevésnek tartja a javaslatban szereplő műsorkvótákat. Szerinte semmi nem indokolja, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások és a rádiós médiaszolgáltatások terén vallási, vagy egyházi műsorok ne volnának támogathatók.


Tölgyessy: a mértékadó sajtó hiányzik a kormánytöbbségnek
Tölgyessy Péternek az MR1-Kossuth Rádban elhangzott kommentárja szerint „az MTI hagyományos hírügynökségi feladataival bajosan köthető össze a hírverseny kikapcsolásával történő hírműsor-készítés. A két világháború között az MTI-t felépítő, a Magyar Királyi Rádiót megalapító vitéz Kozma Miklós még egészen más filozófiát vallott: szerinte a hírügynökségnek bárki által átvehető, tökéletesen megbízható, szárazon tényszerű hírszolgáltatást szükséges adnia, a rádiónak meg tőle elválasztva, a budapesti liberális sajtónál jobb, minőségi műsorok sorával kell meghódítania a hallgatóit. A mai médiabőségben a közönsége igényeivel ütköző sajtó pillanatok alatt elveszítheti korábbi publikumát. Az elkötelezett kormánypárti választók kiszolgálására a Fidesz közelében immáron terjedelmes médiabirodalom működik. A jobboldallal kritikusabb állampolgárokat elérő és a mértékadó sajtó az, ami valójában a kormánytöbbségnek hiányzik.”
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek