Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. szeptember 19.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Átneveznék a Somogyi Béláról elnevezett utcát a Józsefvárosban
2008. október 18. szombat, 11:53
Budapest VIII. kerületének Fidesz-KDNP többségű kerületi képviselő-testülete Takács Gábor szabad demokrata alpolgármester igenlő szavazatával civil kezdeményezésre úgy döntött: Molnár Ferenc író nevét viselheti a jövőben a jelenleg Somogyi Béla újságíróról elnevezett utca. A döntést civilek és politikusok is vitatják. A döntő szó a Fővárosi Közgyűlésé.
A döntés ellen tiltakozva békés megemlékezést szervezett szerdán az MSZP Emberjogi és Gyermektagozata. A névváltoztatással kapcsolatban másnap kifejtette véleményét a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma is. Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményükben közölték: Somogyi Béla mártír személyében politikai hovatartozástól függetlenül a magyarországi gyermekvédelem megszervezésének egyik kezdeményezőjét tisztelik, „tisztelték eddig jobb-és baloldaliak egyaránt”, ezért „mélységes csalódást” okozott nekik a döntés.

Hanti Vilmos, az MSZP Emberjogi és Gyermektagozatának elnöke a szerdai megemlékezéssel kapcsolatban a NOL-nak azt nyilatkozta: véleménye szerint a névváltoztatás ötlete egy most kibontakozó szélsőjobboldali kampány egyik lépése, mellyel a két világháború közötti antifasiszta mozgalom mártírjainak emlékét akarják megsemmisíteni. Az elnök szerint érthetetlen a fideszes javaslat, hiszen Somogyi Béla, a Népszava újságírója és szerkesztője nem volt kommunista, nem vállalt szerepet a Tanácsköztársaságban, csupán a szó eszközével támadta a fehérterrort, ezért gyilkolta meg brutálisan az Ostenburg-különítmény.

Gotthard Gábor, a kerületi Fidesz-KDNP frakció vezetője csütörtökön az MTI-nek azt mondta: Józsefváros képviselő-testülete nem ideológiai alapon, hanem civil kezdeményezésre döntött az utca átnevezéséről. Emlékeztetett arra, hogy a Józsefváros Nagykörúton belüli területét magába foglaló Palotanegyed részönkormányzata azzal indokolta javaslatát, hogy az utcában álló iskola is nemrég vette fel Molnár Ferenc nevét. Utalt arra is, hogy Molnár Ferenc talán legnépszerűbb regénye, az 1907-ben megjelent, A Pál utcai fiúk is Józsefváros utcáin játszódott.

A fővárosi SZDSZ nem támogatja a névváltoztatásról szóló VIII. kerületi javaslatot – közölte John Emese fővárosi frakcióvezető és Boruzs András fővárosi elnök az MTI-vel pénteken. A liberális párt arra hívta fel a figyelmet, hogy Somogyi Béla a szólás- és sajtószabadság elkötelezett harcosaként, azon kevés szociáldemokraták egyike volt, aki szembeszállt a Tanácsköztársasággal, a kommunista diktatúrával, majd a fehérterror áldozata lett. Véleményük szerint az utca nevének megváltoztatására nem lehet indok az, hogy Molnár Ferencnek, A Pál utcai fiúk írójának kívántak emléket állítani a kerületben, hiszen az ő nevét már őrzi egy tér az Illés és a Tömő utca sarkán.

Az átnevezésben a végső szót a szocialista-szabad demokrata többségű Fővárosi Közgyűlésnek kell kimondania.

Somogyi Béla életrajza
Somogyi Béla (Halastó, 1868. máj. 16. – Újpest, 1920. febr. 17.): tanító, újságíró. A Csáktornyai Tanítóképzőben tanult. Felsővisóra került állami tanítónak. Első cikkei a Népszavában és a Cipészek Szaklapjában 1895-1896-ban Suhogó álnéven jelentek meg. 1897-ben Budapestre került, a Népszava munkatársa, majd 1897-98-ban szerkesztője nyolc hónapig. Utána egy kültelki iskolában jutott tanítói álláshoz. Közben megszerezte a tanári képesítést is, reál-, majd kereskedelmi iskolában tanított. 1905-től a napilappá átalakult Népszava belső munkatársa. Ugyanekkor megindította a tanítók szervezkedését, majd 1906-ban lapjukat, az Új Korszakot, amelyet maga szerkesztett.
A Károlyi-kormányban közoktatás ügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság idején elvi fenntartásai miatt nem vállalt szerepet; küldött volt a Tanácsok Országos Gyűlésén. A Tanácsköztársaság bukása után a Szociáldemokrata Röpiratokat szerkesztette, majd a Népszava felelős szerkesztője. A fehérterrort támadó cikkei miatt az Ostenburg-különítmény tisztjei elhurcolták és társával, Bacsó Bélával együtt a Megyeri csárda és a Fővárosi Vízművek között meggyilkolták, holttestüket a Dunába dobták. Lefordította Bebel A nő és a szocializmus c. művét. Tankönyveket írt.
Főbb művei: Mi baja a magyar népnek és hogyan segíthetünk rajta? (Bp., 1912); Harc a tudományért (Bp., 1914); A magyar helyesírás kis gyakorlókönyve, különösen azok számára, akik a szavazati jog megszerzése céljából írásvizsgálatot fognak tenni (Bp., 1914); A keresztény szociális néppárt programja az igazság megvilágításában (Bp., 1918). – Irod. Révész Mihály: S. B. élete és munkássága (Bp., 1925); Sós Endre: Három mártír (Bp., 1945). Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár
Forrás: MTI / NOL
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek