Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2020. augusztus 9.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Generációváltás és jobbratolódás
2007. február 26. hétfő, 15:41
Egyre több a 30 évesnél fiatalabb, szakirányú képzettséggel rendelkező és jobboldali, konzervatív beállítottságú a hazai médiában dolgozó újságírók között – derül ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége megbízásából az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja által végzett felmérésből.
Vásárhelyi Mária és Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kezdeményezésére és támogatásával 2006 nyarán az MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja közvélemény-kutatást végzett a magyar újságíró társadalmat reprezentáló minta tagjainak körében. 1982 óta ez az ötödik átfogó újságírókutatás Magyarországon, de ilyen nagy elemszámú mintát korábban soha nem alkalmaztak: a tavalyi felmérés során 940 újságíróval készült kérdőíves interjú.

Fiatalok, nők, diplomások

Vásárhelyi Mária, a kutatás vezetője a felmérés eredményeit ismertető mai sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt tíz évben gyökeres átalakulás ment végbe a szakmában. Amíg az 1997-es adatok szerint „nagyon elöregedett” volt a szakma, addig ma egyre több a fiatal újságíró, és csökken az idősek aránya a szakmán belül. Míg 97-ben 11 százalék volt a 30 év alatti újságírók száma, mára ez az érték 31 százalékra nőtt. 1997-ben a magyar újságíró átlagos életkora 44 év volt, mára 5 évet fiatalodott, az átlag életkor 39 év.

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a nők aránya a szakmán belül. Míg 97-ben 31 százalékos volt ez az arány, mára 47 százalékra emelkedett. Ezzel az arányszámmal, nemcsak közelítünk a nemzetközi trendhez, hanem ma már elmondhatjuk, hogy Finnország és Spanyolország kivételével a legtöbb országban kevesebb újságírónő van a pályán, mint Magyarországon.

Jelentős változás 1997-hez képest, hogy ma az újságírók jelentős része diplomáját újságíró (kommunikáció és média) szakon szerezte. 1997-ben még gyakorlatilag nem volt olyan újságíró, akinek ilyen diplomája lett volna, hisz akkoriban, bár már létezett felsőfokú újságíró képzés, azok csupán néhány évvel korábban indultak, és még nem voltak végzős évfolyamaik. Manapság minden második újságírónak van kommunikációs vagy médiaszakos végzettsége az eredmények szerint.

Nem kis nyomás van rajtuk

Az eremdények szerint – mondta el Vásárhelyi – a politikusok igen aktívan igyekeznek befolyásolni a sajtóorgánumokat. Másfél évtizede volt a legjobb a helyzet a hazai újságírók autonómiája terén, a tavaly nyáron készült felmérés szerint száz válaszadóból 43 találkozott már politikai, 73 pedig gazdasági nyomásgyakorlással.

Az újságírók 28 százalékát vagy szerkesztőségét – egyszer-kétszer, 8 százalékukat pedig rendszeresen fenyegették már meg, hogy ne közöljenek egy anyagot. A válaszadók 73 százaléka szerint a gazdasági nyomásgyakorlások kisebb vagy nagyobb részben sikerrel végződnek.

A vidékiek a legelégedetlenebbek

A kutatás azt is megállapította, hogy a korábbi eredményekhez képest ma „középre húznak” a jövedelmek, azaz csökkent a kiugróan magas és az alacsony fizetésűek aránya, miközben az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek az újságíró-bérek.

Ennek ellenére az újságírók mégsem elégedettek: nemcsak jövedelmükkel, de a munkához rendelkézésükre álló anyagi lehetőségeket is kevésnek tartják. Nehezményezik, hogy nemhogy egy külföldi, de egy-egy vidéki út sem fér bele a szerkesztőségek költségvetésébe. Ez meg is látszik a sajtón, mindannyian tapasztaljuk, hogy mennyire provinciálisak az egyes médiumok – vélekedett Vásárhelyi.

A vidéki napilapoknál a legrosszabb a helyzet – az ott dolgozók kapják a szakmában a legalacsonyabb fizetéseket, és ők a legelégedetlenebbek a munkahelyi körülményekkel is – de a közszolgálati média munkatársai sem érzik jól magukat.

Mélyponton az MSZP támogatottsága

Az újságírók ideológiákkal kapcsolatos preferenciái teljesen beleillenek az 1992-es és 1997-es felmérések során tapasztalt tendenciákba – mondta el a kutatásvezető. Amint ezt a korábbi trendek is jelezték, időről időre csökken azok aránya, akik közel érzik magukhoz a baloldali és a liberális gondolkodású embereket, és ezzel párhuzamosan növekedett azok részesedése, akikhez elsősorban az erős nemzeti érzésű, továbbá a konzervatív, hagyománytisztelő embereket állnak közel.

A ’90-es évek elejéhez képest az MSZP támogatottsága az 1994-es emelkedéssel együtt is csökkent ebben a körben, méghozzá annyira, hogy jelenleg az 1992-es szintnél alacsonyabb – derült ki a kutatásból. Az SZDSZ esetében ezzel ellentétes irányú mozgást láttak a kutatók: 1997 volt a mélypont, azt követően a liberálisok támogatottsága javult, és napjainkban ismét elérte a rendszerváltás utáni szintet; a teljes népességhez képest az újságírók között négyszer-ötször nagyobb szavazótábora van a liberális pártnak. Az MDF-re szavazók aránya 1990-ben 22 százalék volt, a párt támogatása azóta jelentős ingadozásokat mutat, az elmúlt időszakban azonban felfelé ívelő pályát regisztráltak.

Egyre több a konzervatív

A politikai beállítottságra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy nő a konzervatív világnézetűek aránya. Az újonnan pályára lépők között háromszor, a 30-40 évesek között kétszer akkora a Fidesz támogatottsága, mint az MSZP-é, míg az SZDSZ tábora négyszer-ötször akkora az újságírók körében, mint a teljes népességen belül.

A liberálisok majdnem fele szerint (politikai oldaltól függetlenül) ma Magyarországon teljes sajtószabadság van, míg a konzervatívok között ez az arány 25 százalék alatti. Azonban ők is megosztottak: a magukat jobboldalinak vallók kevésbé értenek egyet azzal, hogy a sajtó szabadsága teljes.

Vásáhelyi Mária szerint ha nem változik ez a trend, az újságírás 10-15 év múlva Magyarországon – ellentétben a hazai hagyománnyal és a nemzetközi gyakorlattal – „alapvetően jobboldali, konzervatív szakma lesz”.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Mied | 2007.03.07. 17:28
MadmosielledeBorah | 2007.03.02. 22:30
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek