A nemzetközi szakértők által készített dokumentum olyan megállapításokat tartalmaz, minthogy a magyarországi televízióknak visszatérő politikai nyomással kell szembenézniük; a Magyar Televízió súlyos pénzügyi- és indentitásválsággal küzd; a kínálat sokszínűsége mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati csatornákon korlátozott, a médiatörvény pedig nem megfelelő.

Politikai nyomás alatt a szerkesztők

A jelentés szerint bár 1989-ben formálisan kikiáltották a sajtó szabadságát, az elmúlt tizenöt évben a politikai elitek folyamatosan befolyásolni akarták a szerkesztőket, különösen a közszolgálati médiumokban, hogy javítsák saját médiabeli megjelenésük képét.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (közkeletű nevén a médiatörvény) célja az volt, hogy véget vessen a médiaháborúnak, melynek tétje az volt, hogy ki ellenőrizze a médiát és milyen társadalmi értéket jelenítsenek meg a műsorszolgáltatók. A jogszabály azonban keveset javított a helyzeten. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nemhogy megszüntette volna, sokkal inkább intézményesítette a médiumok politikai felügyeletét – állapítja meg a jelentés.

A dokumentum a médiatörvény mielőbbi módosítását javasolja. Mindenekelőtt az ORTT politikai ellenőrzésének csökkenését, és azt is, hogy ne politikai szempontok alapján szülessenek döntések a műsorszolgáltatási engedélyek kiadásáról.

A jelentés készítői szerint enyhíteni kell a tartalomszabályozás szigorán, továbbá törölni kellene a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Erre hivatkozva ugyanis a politika be tud avatkozni a műsorkészítésbe, korlátozni tudja a szerkesztői szabadságot.

Egysíkú a választék

A műsorszolgáltatás mai intézményrendszere ettől függetlenül nem biztosítja a média szabadságát és sokszínűségét – vélik a jelentés írói. A tévécsatornák nagy száma nem jár együtt a kínálat sokszínűségével. A televíziók túlnyomó többsége kereskedelmi műsorokat sugároz, míg a tényfeltáró riportok és kisebbségi műsorok szinte teljesen hiányoznak a kínálatból.

A jelentés a közmédiumok finanszírozási reformját is sürgeti, hiszen a Magyar Televízió egyre mélyülő pénzügyi válsággal nézett szembe az elmúlt évtizedben. 2002 nyarán a kormánytöbbség eltörölte az üzemben tartási díjat, megszüntetve az intézmény függetlenségének látszatát is.

Hogy megoldja a finanszírozási nehézségeket, a köztévé versenyre kelt a kereskedelmi csatornákkal, ám nem sok sikerrel. Számos műsorban utánozza ugyan a kereskedelmi tévék által meghonosított műsorokat, ezáltal a késő esti órákra száműzte az oktatóműsorokat, dokumentumfilmeket, mégis az MTV a két kereskedelmi csatorna megjelenése óta folyamatos veszteséget termelt. Tizenöt százalékos közönségrészesedése jóval kisebb, mint az európai átlag.

Az OSI jelentése kitér a digitalizációra is. A dokumentum készítő szerint Magyarország nem áll készen az új technológiák bevezetésére, hiszen a hatályos médiatörvény nem használja a digitalizáció fogalmát.