Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. május 25.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
„Nem lehet minden komment mellé jogászt állítani”
2014. május 30. péntek, 18:31
A Mandiner főszerkesztője szerint az Alkotmánybíróság döntésének logikája alapján – amely szerint a portálok minden esetben felelősek az oldalukon megjelenő hozzászólásokért – az Alkotmánybíróságot kellene, hogy terhelje a felelősség egy, az épületük falára festett gyűlölködő graffitiért is. A jogértelmezési és ítélkezési gyakorlat miatt a magyar médiában egyre kevesebb szerkesztőség ad lehetőséget az olvasói hozzászólásokra.
Mint arról az eMasa is beszámolt, tavaly nyáron ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést kellett fizetnie a Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft.-nek a Lázár János balesete után megjelent, az államtitkár emberi méltóságát sértő kommentek miatt. Azóta több hazai hírportál is letiltotta a hozzászólási lehetőséget az oldalain.

„Rá fogni szokni a perelésre”

Az Alkotmánybíróságnak a kommentek megítéléséről szóló szerdai döntését követően a sajtószakma képviselőinek véleményére volt kíváncsi a Klubrádió. A Délmagyar.hu főszerkesztője, R. Tóth Gábor a Reggeli gyors mai műsorában döntésük indoklásaként elmondta: képtelenség ellenőrzés alatt tartani minden beérkező hozzászólást. „Először áttértünk az előzetes moderálásra, de nem lehet minden komment mellé jogászt állítani” – hangsúlyozta, hozzátéve: a hírportálok gazdálkodó szervezetek, nincs annyi pénzük, hogy tudnák vállalni a felelősséget az esetleges jogsértő tartalmakért.

A műsorban a Mandiner főszerkesztője, Balogh Ákos Gergely közölte: a portál ellen – ahol még van lehetőség a kommentelésre – a „szofisztikált moderálásnak és a szerencsének” köszönhetően nem indult még per. Balogh elmondta: az Alkotmánybíróság döntésének logikája szerint, ha valaki gyűlölködő, uszító üzenetet festene az Alkotmánybíróságot épületének falára, azért is az Ab-t kellene, hogy terhelje a felelősség.

A Klubrádión elhangzott: az Indexen korábban minden cikk alá lehetett hozzászólásokat írni, de erre már egyre kevesebb írás esetében van lehetőség. Dudás Gergely főszerkesztő szerint egyébként kevés a tényleg problémás hozzászólás: „a kommentek 99 százalékával nincs jogi értelemben probléma. Ráadásul a kommentelés kapcsán felmerülő jogi problémák többnyire nem jutnak el a bíróságokig ” – utalt a főszerkesztő arra, hogy korábban remekül működött az a módszer, hogy bármilyen panasz esetén azonnal eltávolították a problémás hozzászólást.

Uj Péter, a kommenteknek még teret adó 444.hu főszerkesztője szerint „nevetséges a döntés: egy kommentnek ugyanakkora jelentősége van, mint egy kocsmában elhangzó mondatnak”. Uj Péter hozzátette: a döntés miatt a cégek, szervezetek, magánszemélyek „rá fognak szokni”, hogy bepereljék a még kommentelhető oldalakat.

„Nem a véleménynyilvánítás szabadsága csordult”

Mayer Erika internetjogász a Klubrádió műsorában elmondta: „Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a döntés különbséget tesz a közösségi és a szerkesztett oldalak közt: a határozat csak az utóbbiakat, a netes sajtótermékeket érinti, a Facebookon megjelenő hozzászólásokra nem lehet kiterjeszteni”.

A jogász magyarázata szerint ugyanis az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy vajon korlátozott felelőssége van-e annak, aki nem a saját szerverén biztosít tárhelyet a hozzászólásoknak: ez a gyakorlat mentesíti-e a felelősség alól, vagy ilyen esetben is elvárható egy portál üzemeltetőjétől, hogy gondot viseljen az oldalán megjelenő információkért. „Az Alkotmánybíróság az utóbbi állásponton van” – mondta a jogász, hozzátéve: a közösségi oldalakon nincs szerkesztett tartalom, „az egy piactér, nem pedig arról van szó, hogy ott valaki területet biztosítana mások számára arra, hogy a saját információihoz hozzászóljon”. Mayer szerint ezért az ítélet „nem a véleménynyilvánítást csorbítja, hanem azt, hogy hol lehet a véleménynek hangot adni, valamint, hogy kit terhel ezért a felelősség”.

„Részben életidegen”

A Népszabadság is megszólaltatta a szakma képviselőit. A lap idézi Nádori Pétert, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnökét, aki saját blogján az AB döntését úgy kommentálta: „Nem vagyok benne biztos, hogy a határozatnak (…) ne lehetne akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de, mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végül is csupán az adott komment törlése lesz. Meglátjuk” – fogalmazott.

Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a Népszabadság érdeklődésére részben életidegennek nevezte az AB döntését. Tóth szerint az AB döntése nyomán lanyhulhatnak a közéleti viták, mert a tartalomszolgáltatók a jogi viták elkerülése érdekében megszüntethetik a kommentelés lehetőségét. A MÚOSZ elnöke is úgy vélte, a Stumpf István alkotmánybíró különvéleményében javasolt megoldás lett volna a legmegfelelőbb az ügy kezelésére: az alkotmánybíró szerint, ha az a cél, hogy eltűnjenek a jogsértő hozzászólások, akkor a legenyhébb korlátozás egy úgynevezett értesítési-eltávolítási eljárás lenne.

Stumpf szerint emellett az lehetne helyes megoldás, ha korlátlan polgári jogi felelősség helyett az internetes oldalak üzemeltetőire csak akkor hárulna ilyen teher, ha a jogsértő komment szerzője nem lenne azonosítható, vagy az oldal fenntartója nem kívánná azonosítani.
eMasa
vélemények  hozzászólok
| 2014.06.09. 14:26
| 2014.06.09. 14:20
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek