Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. szeptember 19.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Tanácskozás a médiaszabályozásról
Fókuszban a közszolgálat
2013. május 23. csütörtök, 11:08
utolsó frissítés: 2013. május 29. szerda, 14:20
A médiaszabályozás tartalmáról, a hatósági intézményrendszer kívánatos voltáról és a tulajdoni koncentráció megengedhető mértékéről is vitáztak a Válaszok konferenciája című, a közszolgálati médiára koncentráló tanácskozás résztvevői szerdán Budapesten. A MÚOSZ fóruma a Mérték Médiaelemző Műhely vitasorozatához kapcsolódott.
A beszélgetést a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) rendezte együttműködésben a Mérték Médiaelemző Műhellyel (MéM), a Sajtószakszervezettel, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (PHDSZSZ) a Sajtóházban.

M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnöke, Polyák Gábor, médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Enyedi Nagy Mihály, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökségi tagja és Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (PHDSZSZ) elnöke (b-j) [Fotó: MTI]

A médiatörvényeknél többre tartja az önszabályozást Polyák Gábor médiajogász, aki a nyilvánosság demokratizálásában a legfontosabb elemnek hosszú távon a médiaoktatást tartja. A MéM vezetője nyitóelőadásában megismételte többször hangoztatott álláspontját: a médiahatóság nélkül is működőképes lehet a médiarendszer, a földfelszíni frekvenciák kiosztásán kívül ugyanis a fogyasztóvédelem, a versenyhatóság és az önszabályozó szervezetek átvehetnék funkcióit.

A magyar médiapiac jelentős problémájának tartja Polyák Gábor a politikai és gazdasági érdekek súlyos összefonódását, amelynek szerinte akár szabályozással, akár mértéktartó politikai kultúrával, de véget kellene vetni a nyilvánosság érdekében.

A közmédiával kapcsolatban azt mondta: a társadalmi párbeszéd fontos fórumává kellene válnia, ezt a szerepét ugyanis még az online média sem képes átvenni, ugyanakkor változtatni kellene a közmédia túlcentralizáltságán. A jelenlegi rendszer kudarcának nevezte, hogy bár drága produkciókkal, például a Forma-1 közvetítésével képes odacsábítani a nézőket, ám megtartani már nem tudja őket. Szerinte ez a hitelességi válságát mutatja.

Lázár András, a PHDSZSZ elnöke a szakma és a szakszervezetek összefogását hangsúlyozta. Úgy vélte: a magyar nyilvánosság megújulásának feltétele a médiában dolgozó és érdekelt szereplőket képviselő közös, a mindenkori hatalom számára megkerülhetetlen erős civilszervezet megteremtése.

A konkrét szabályozás híve M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezetője, aki szerint az ágazati törvényeknek, például a távközlésre vagy a műsorszórásra vonatkozó szabályoknak elsősorban garanciát kellene nyújtaniuk, nem pedig korlátozniuk. A szakszervezeti vezető szétválasztaná a hírközlési és médiahivatalt. Szerinte a hirdetésekből finanszírozott olcsó tömegtájékoztatás megbukott, a valóban hasznos tartalmak árát meg kell fizetni. (Bővebben: itt.)

Enyedi Nagy Mihály, a MÚOSZ elnökségének tagja arról beszélt: a közszolgálat mint eszköz segítségével kell „újraedukálni” a nemzetet. A nemzeti közszolgálatot alkotmányos alapintézménnyé tenné – közölte –, amelynek a többi közt a kultúra közvetítése és alakítása lenne a feladata. Elképzelése szerint a regionális alapon újjászerveződő közmédia előnyben részesülne más, pusztán médiapiaci mechanizmusok alapján működő orgánumokhoz képest. (Bővebben: itt.)

Wiener György alkotmányjogász úgy vélte: a nyilvánosság konszolidálásának elsőszámú feladata, hogy a kommunikációs alapjogok visszaszerezzék helyüket és garanciális szabályzásukat az alkotmányban. – A hatósági szerepet egy államigazgatási karakterű és beágyazottságú szervezetre kell bízni, amely így szükségképp a kormányzat része, de megfelelő különállásban és szakmai, törvényes autonómiával – fejtette ki Wiener, megerősítve a regionális médiaterek újraépítésének fontosságát.

Solténszky Tibor dramaturg, aki évtizedeken át dolgozott a közszolgálati rádióban, az előfizetői díj szakmai-morális előnyeire emlékeztetett: „az a tudat, hogy a megrendelő a társadalom egésze, a műsorkészítőknek tartást adott, vezetők és vezetettek együtt keresték a direktívák és normatívák közti lavírozás lehetőségeit” a rendszerváltás előkészítésének éveiben. Az előfizetői-díj újra bevezetése azonban csak hosszadalmas társadalmi párbeszéd, a rádióhallgatói csoportokat érintő viták sorozatában volna elfogadható, ha egyáltalán elfogadtatható volna a magyar társadalommal – tette hozzá Solténszky. (Bővebben: itt.)

Zentai Péter újságíró felkért hozzászólásában elsősorban a magyar médiapolitika németországi visszhangjáról beszélt. A német közszolgálati televízió nem állami média, ellenkezőleg, az állampolgárok előfizetői díjaira alapozott működése az államtól lehető legtávolabbi pozíciót, önállóságot biztosít a számára. Az ARD és az NDR vezetői szerint ez az, amit a magyar kormányzatot képviselő politikusok nem értenek, és reakcióik a német közmédiában megjelenő bírálatokra ebben a tekintetben csak a belarusz, az azerbajdzsáni, az iráni vagy egyes izraeli politikai körök reakciójához hasonlíthatók.

A Modern Magyarország Mozgalom képviseletében Pusztai Erzsébet ismertette a MOMA álláspontját a szabályozás vagy az ideális médiahatóság kérdéseiben. A közmédia finanszírozását a kulturális költségvetés egészének keretében javasolják átgondolni, hangsúlyozva, hogy annak állami támogatása „nem pocsékolás, hanem befektetés a társadalom jobb működése érdekében”. . (Bővebben: itt.)

Csernyánszky Judit, az MSZP média-tanácsadója elmondta: a szocialisták 2012 végén a szabályozási alapelveket rögzítő munkaanyagot készítettek, és azt egy szűkebb szakmai körben idén áprilisban már meg is vitatták. Az MSZP külön sajtótörvény alkotását is aktuálisnak tartja, tervezetük várhatóan néhány héten belül nyilvános lesz.

A Demokratikus Koalíciót (DK) képviselő Niedermüller Péter szándéka ellenére akadályoztatás miatt nem tudott részt venni, az Együtt 2014 nem képviseltette magát az Orbán-kormány médiapolitikájával szembeállítható alternatívák bemutatását és elemzését szolgáló tanácskozáson.

(A tanácskozás a Mérték Médiaelemző Műhely felhívására májusban indított vitasorozathoz kapcsolódó esemény volt: folytatás június 13-án a MÜSZI-ben – a szerk.)
eMasa / MTI
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek