Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. november 17.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Ollókezű Orbán Lukasenkó nyomában: a médiatörvény nemzetközi visszhangja
2010. december 22. szerda, 13:10
utolsó frissítés: 2010. december 23. csütörtök, 12:17
A médiatörvény elfogadását követően sorra jelennek meg a nemzetközi reakciók a médiatörvényre: a német közszolgálati rádió szerint a Fidesz a képére formálja az országot, a luxemburgi külügyminiszter szerint Orbán egy diktátor, a Német Újságíró Szövetség szerint a médiatörvény egyszerűen összeegyeztethetetlen az EU alapértékeivel, a Gazeta Wyborcza magyar nyelvű címlappal fejezte ki szolidaritását a magyar sajtóval, az olasz média csak „szájkosár-törvénynek” hívja a médiatörvényt, az El País szerint pedig a csomag véget vet a sajtószabadságnak.
A magyar médiatörvénnyel foglalkozó budapesti riportot sugárzott kedd déli hírműsorában a német közszolgálati rádióállomás, a Deutschlandfunk (DLF). A három és félperces rádióadásban Tim Gerrit Köhler beszámolt a hétfői demonstrációról, amelynek azonban nem volt foganatja: a jobboldali-konzervatív Fidesz kétharmados többsége megszavazta az új médiatörvényt a parlamentben. A jogszabály január elsején lép hatályba - azon a napon, amelyen Magyarország átveszi az Európai Unió soros elnökségét - jegyezte meg a tudósító.

DLF: „a Fidesz nekilátott az ország saját elképzeléseik szerinti átalakításának”

A riportban beszámolt az új törvény megszegőire váró „drákói pénzbüntetésekről”, hozzátéve: a törvénysértéseket a médiatanács saját belátása szerint állapíthatja meg. „A médiatörvény megfogalmazásai tág értelmezést tesznek lehetővé: közérdekről és közerkölcsről esik szó bennük, ami bő teret enged az interpretációnak. A tanácsot Orbán miniszterelnök hívei irányítják. A kormányfő és pártja, a Fidesz nekilátott az ország saját elképzeléseik szerinti átalakításának” - fogalmazott a német tudósító.

A riportban megszólaltatta Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt, aki „Lukasenko országának” módszeréhez hasonlította azt a megoldást, hogy a közszolgálati rádió nem készíthet saját hírműsorokat, hanem az állami felügyelet alatt álló hírügynökségtől kell azokat átvennie. Hasonlóan vélekedett a DLF adásában Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője. Mint mondta, „minden reggel kiadnak majd egy listát, hogy aznap mi a fontos, és mi nem fontos. Ilyesmi egész Európában elképzelhetetlen volna, ám kétharmados többséggel sok mindent meg lehet csinálni”.

Európa messzemenően tartózkodik a véleménynyilvánítástól - állapította meg Köhler -, „az EU jövendő soros elnökének jelenleg nem kell tartania Brüsszelből érkező nyílt bírálattól. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az európai lapkiadók szövetsége viszont élesen kritizálta a budapesti folyamatokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is gondosan figyeli a további fejleményeket. Az EBESZ sajtószabadság-megfigyelője, Dunja Mijatovic Magyarországról szólva olyan törvényekről beszélt, amelyekkel egyébként csak tekintélyelvű rezsimekben” lehet találkozni - hangzott el a német közszolgálati rádió keddi hírműsorában.

A magyar médiatörvény összeegyeztethetetlen az EU alapértékeivel

A Német Újságíró Szövetség (DJV) szerint az új médiatörvény összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus alapértékeivel. A szervezet elnökének keddi nyilatkozata rámutat: a törvény mélységesen antidemokratikus, egyúttal felszámolja a sajtószabadságot Magyarországon. Michael Konken szerint nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidejűleg Magyarország vegye át az EU soros elnökségét.

Az új médiatörvény előrevetíti azt, hogy az úgynevezett Médiatanács magas összegű pénzbüntetéseket róhat ki napi- és egyéb lapokra, illetve rádió- és tévéadókra akkor, ha azok a politika által kifogásolt tartalmakat közölnek. A törvény az újságírókat arra kényszeríti, hogy a nemzet biztonságát érintő témákban feltárják forrásaikat. „Ez egyenlő a sajtószabadság megszüntetésével” – jelentette ki a DVJ szövetségi elnöke, aki elengedhetetlennek nevezte, hogy az európai államok világosan vétót emeljenek Magyarország ellen. Egyúttal felszólította a berlini kormányt: európai keretek között lépjen föl azért, hogy az EU-tag Magyarország haladéktalanul visszavonja a törvényt.

A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz „következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon... A médiatörvényről szóló szavazás csak a végpontját képezi egy konzekvens folyamatnak. (Az EU-ban) senki sem akarta idejében megbélyegezni a média engedelmességre szorítását, holott a nyomásgyakorlás a magyar kormányra, amely oly kényes a külföldön róla kialakult tisztességes képre, néhány dolgot megakadályozhatott volna” - írta Michael Frank, a müncheni újság bécsi tudósítója.

Kommentárja végén megállapítja: az 1989/90-es fordulat után Magyarországon nem alakult ki a demokraták széles bázisa. „Harsány gyűlöletkampányaikkal a konzervatívok meg a posztkommunisták felőrölték a kritikus szemű civiltársadalmat, és lejáratták a parlamenti demokráciát. A korrupcióba, a politikai marakodásba és obstrukcióba belefásulva túlontúl sok magyar vágyik az erős emberre. Ezt alakítja számukra Orbán, és a többség (még) csaknem kritikátlanul tapsol neki.”

Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a Der Tagesspiegel kommentátora. A helyzet a liberális berlini újságot is az Ausztria elleni EU-szankciókra emlékezteti, amit nem nevez bátorítónak. Ám a folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel.


A BBC is beszámolt arról, hogy a magyar parlament egy olyan vitatott törvényt fogadott el, amely felhatalmazza az új médiahatóságot a média figyelésére és bírságolására. A magyar jogalkotók által gyakran hivatkozott brit közmédia híre kiemeli az EBESZ és a Freedom House eddigi bírálatait, és megemlíti a sajtószabadságért szervezett hétfő esti tüntetést is.

Diktátornak nevezte Orbánt a luxemburgi külügyminiszter

Egy interjúban a magyar médiatörvényt bírálta a luxemburgi külügyminiszter, aki szerint kérdés, hogy Magyarország egyáltalán méltó-e az EU-elnökségre. Szerinte a médiatörvény életbe lépése után már nem csak Lukasenkót lehet majd európai diktátornak nevezni. Jean Asselborn szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen.

„A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére” - mondta a Németországban tartózkodó Asselborn telefonon a Reutersnak, utalva arra, hogy Magyarország január elsején átveszi az unió soros elnökségét. „A törvény közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött” - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogszabállyal Magyarország hasonló csónakba kerül, mint amilyenben Fehéroroszország van. „Mostanáig Aljakszandr Lukasenkót (fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép” - mondta Asselborn.

A lengyel Gazeta Wyborcza - magyar címlappal

Magyar címlap a Gazeta Wyborczánál

A lengyel Gazeta Wyborcza is kiemelten foglalkozik a magyar médiatörvénnyel: olyannyira, hogy címlapjukon magyar nyelven közlik a szerkesztőségi véleményt: „Szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar médiával, melyet Orbán miniszterelnök el akar hallgattatni.” Az állásfoglalás mellett egy Orbán Viktort ábrázoló karikatúra látható, melyen a miniszterelnök két ollóval hadonászva – feltehetően – éppen a sajtószabadságot készül megnyirbálni.

A címlapon vállalt szolidaritás mellett a lap alapító főszerkesztőjének, Adam Michniknek a levelét is közli és kommentárban foglalkozik a magyar médiatörvénnyel. Michnik „Magyar barátainkhoz” című levelében Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője egyik mondását idézi: „Rendszerünk alapja a közvélemény, legfontosabb feladatunk ennek a jognak a megőrzése. Ha rajtam múlna a döntés, hogy jobb-e egy kormány informatív sajtó nélkül, mint sajtó kormány nélkül, nem haboznék a második mellett szavazni”.

Orbán Viktor a szabadságért küzdő demokratikus ellenzék aktivistája volt. Ma kormányfőként elnyomja ezt a szabadságot egy olyan törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független sajtóra. Orbán Magyarországa Lukasenkó Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat - írja. Michnik emlékeztet, hogy az úgynevezett „negyedik Lengyel Köztársaság” kormánya (Jaroslaw Kaczynski jelenlegi ellenzéki vezető miniszterelnöksége idején) kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. „Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon” - írta.

A lengyel lap „Vastagbőrű Európa” című kommentárjában Jacek Pawlicki megállapítja, hogy Orbán Viktor kormányfő sokkal tehetségesebb és tapasztaltabb politikus, mint a néhai Jörg Haider, Karintia osztrák tartomány egykori szélsőjobboldali tartományfőnöke. Orbán politikai karrierjét a demokratikus ellenzékben kezdte, küzdeni akarása elismerést válthat ki - két elveszített választás után tért vissza a hatalomba. Sajnos, XIX. századi pannon küldetéstudattal és nacionalizmussal vegyített populizmusa veszélyesebbnek bizonyulhat, mint Haider politikája volt.

A szerző csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Európában senki sem reagál arra, ami Magyarországon történik. „A médián kívül egyetlen bíráló hangot sem hallottam az unió valamely vezetőjétől Orbánnal szemben. Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. Nem azt mondom, hogy azonnal szankciókkal kell sújtani Magyarországot, mert az, amit az unió vezetői tíz évvel ezelőtt Ausztriával tettek, groteszk volt. De valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: Viktor, hibázol!” - áll a Gazeta Wyborcza kommentárjában.

Olaszország: „szájkosár-törvény” a magyar médiatörvény

„Az európai elnökség félévének előestéjén igen a szájkosár törvényre. Az újságok Magyarországon a kormány alá vetve. Tiltakozás Budapesten, zavarban az EU” – ezzel a címmel számolt be a Corriere della Sera a magyar médiatörvény elfogadásáról. A leragasztott szájjal tüntető fiatalok fényképe alatt a konzervatív napilap teljes oldalas cikkének első mondata leszögezte: „(a médiatörvény) névjegyként, Magyarország európai uniós elnökségének kezdete előtt, teljességgel szokatlan és bizonyosan kínos”. A Corriere ismertette a törvény tartalmát, bemutatta Orbán Viktor politikai pályafutását és kitért Magyarország gazdasági helyzetére. Végül megjegyezte: „...úgy tűnik, Brüsszel számára Magyarország esetében fontosabb, hogy a gazdasági programot hozzáértéssel intéző elnökség legyen, semmint hogy vitába szálljon a sajtószabadságról”.

„Szájkosár törvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót” - szólt a La Repubblica címe. Az újság berlini tudósítójának cikke hangsúlyozta, „a kormány válaszolt a kritikákra azt állítva, hogy a törvény szükséges az ósdi sajtószabályozás reformjára...” Magyarok a tereken a sajtót cenzúrázó szájkosár törvény ellen - számolt be Bécsből az Il Messaggero: „Válságellenes intézkedések rohama, a sajtószabadsággal szembeni fordulat és ellentmondásos törvényi intézkedések érezhetően csökkentették Magyarországon a konzervatív kormány támogatottságát”.

„Budapest a rádió és tévé hatalma ellen” címmel a torinói La Stampa úgy írt: „Normális időkben rossz törvény lett volna. Most, kilenc nappal az Európai Unió történetében első magyar elnökség kezdete előtt, a legjobb esetben is, nagy nyugtalanságról árulkodó névjegy”. A torinói napilap Brüsszelben kérdezte a magyar uniós elnökséget bemutató Martonyi Jánost. A külügyminiszter a törvény szövegének figyelmes elolvasását javasolta a La Stampa újságírójának hozzátéve, hogy akkor kritizálja az elnökséget, „ha a dolgok nem mennek rendben, de ne a priori. Jó válasz. De az, hogy meggyőző is lenne, az már egy másik történet” - válaszolta cikkében a La Stampa.

El País: a médiatörvény véget vet a sajtószabadságnak

A médiatörvényt ismertető írást közölt kedden az El País balközép irányzatú spanyol napilap internetes oldala, alcímben emelve ki a véleményt: olyan törvényt hoztak, amely „gyakorlatilag végez a sajtó szabadságával” Magyarországon. A cikk felidézi, hogy a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) küldöttséget menesztett Budapestre tájékozódás céljából, és az EBESZ sajtószabadság-képviselője is fenntartását hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban.

Az El País szerint „nagyon közel áll a cenzúrához” az, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. A büntetések elvezethetnek a gazdaságilag gyengébb médiumok megszűnéséhez - véli a lap. Az újság a kormány véleményét is idézi, amely szerint a törvény a műszaki változások adaptálásához kell, nem sért semmilyen szabadságot, és tiszteletben tartja az európai közösség tájékoztatási szabályait.

A Führerstaattól a nap Pinocchiójáig

A konzervatív német lap, a Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: „Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene.”

Stürmer szerint az NMHH „átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak... Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, s ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre” - írta a Die Welt.

Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit - állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. „Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat” - írta a Frankfurter Rundschau.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény „mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között”. Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, „az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal”.

A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező „A nap Pinocchiója” rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint „Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is”. A cikkíró megállapítja: „Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára” - írta a német üzleti körök vezető lapja.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek