Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. április 25.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Társadalmi párbeszéd helyett bizottsági meghívás
2010. június 23. szerda, 15:14
A Fidesz médiacsomagjának a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló része súlyos pontatlanságokat és túl általános rendelkezéseket tartalmaz, nincsen megfelelően kodifikálva és egyeztetve más vonatkozó törvényekkel – többek között ilyen észrevételek hangzottak el a médiaszakma részéről az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ülésén.
„Tájékozódás a médiaszabályozással kapcsolatos újságírói szakma álláspontjáról. Meghívottak: újságírói szakmai szervezetek képviselői” – az így megfogalmazott programponttal indult az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának (KSB) szerda délelőtti ülése, melyre több újságírószervezet és tartalomszolgáltató is meghívást kapott.

Utánlövés

Mint az ismert, a Fidesz Rogán Antal és Cser-Palkovics András által benyújtott, öt elemből álló médiaalkotmány-tervezetének négy részéhez már hiába akart volna hozzászólni bárki is, ezekről hétfőn már zárószavazást tart az Országgyűlés. Ahogy Mandur László, a bizottság szocialista tagja fogalmazott: az „ötvenes évek hangulatát idéző” médiacsomag nagy részével kapcsolatban legfeljebb „utánlövése” lehet a szakmának, a párbeszédet még a törvényjavaslat beterjesztése előtt kellett volna megkezdeni.

Jó volt a hangulat
A törvényjavaslatról alkotott lesújtó vélemények dacára L. Simon László és Jobbikos képviselőtársa, Novák Előd mindvégig kedélyesen ugratta egymást. A fő tematikus vonalat ebben az ülés közbeni netezés és az Anyanyelvápolók Szövetsége adta.
Novák kijelentésére, miszerint a Fidesz visszaél kétharmados hatalmával, L. Simon azzal replikázott, hogy nyelvészek komoly munkákat írtak már az igekötőkről, melyeket illik helyesen használni, ebben az esetben elhagyni, mivel a Fidesz egyszerűen csak „él” a többségével. Novák kis idő múlva azzal vágott vissza, hogy ő egészen biztosan ismeri a helyes használatot, hiszen tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének. Az ülés valamelyik – feltehetően érdektelennek ítélt – szakaszában az elnök rögvest utána is akart nézni Novák tagságának a laptopján, de a „Tagjaink” menüpont alatt képviselőtársat nem, csupán munkaprogram-javaslatot talált, amit nagy derültség közepette meg is osztott a jelenlévőkkel.
A cívódásnak akkor szakadt vége, amikor kiderült, hogy L. Simon félreolvasta a valójában „Tagjainknak” címet viselő menüpontot, és egy online betűtípus-szabályozó rendelet tréfás belengetésével próbálta feledtetni a rendkívül kínos szituációt.
Így egyedül a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló résszel kapcsolatos fenntartásaikat mondhatták el egyes szakmai szervezetek képviselői, bő két órán keresztül sorolva a finomabb kifogásokat és megsemmisítő kritikákat, amit végül L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke úgy értékelt, hogy a megjelentek nagy része alapvetően jónak tartja a törvényt illetve az általa kitűzött célokat.

„Szolidaritás, szubszidiaritás, perszonalitás”

A közmédia átalakítását célzó javaslatokat kommentálva Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítványának elnöke elmondta: bár jó ötlet összevonni az amúgy működésképtelen közmédiumi kuratóriumokat, a még módosítható javaslatban hemzsegnek a tautologikus fogalommagyarázatok és magyartalan passzusok. Halák László, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke és a Hungária Televízió Közalapítvány tagja szerint a javaslat nem garantálja többek között a sajtó államtól való függetlenségét.

Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke jobbról kritizálta a javaslatot, hiányolva belőle a kereszténydemokrata alapelveket, úgy mint szolidaritás, szubszidiaritás és perszonalitás, továbbá a közjó szolgálatát. Mindemellett Szikora szerint erősíteni kéne az MTI „nemzeti jellegét is”: hogy ez utóbbi pontosan mit is jelentene a gyakorlatban a vágyott „közép-európai tekintélyen” kívül, arról nem adott bővebb tájékoztatást.

A mindenkori kormányzatnak kiemelt szerepe van a közmédiumok működtetésében – ismerte el Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a kormány erős felhatalmazása az európai normák szerint nem értelmezhető úgy, hogy „a közmédiumokra gyakorolt meghatározó befolyás más kontroll befolyások teljes kizárását jelenti”.

Jogi, tartalmi, gazdasági problémákat gerjeszt a javaslat

A még befolyásolható ötödik törvényjavaslatra térve a MÚOSZ elnöke a túl széles jogalkalmazási lehetőségekre hívta fel a figyelmet, valamint az olyan pontatlanságokra, amelyek miatt nem értelmezhető pontosan, hogy mely médiatartalmakra lesznek érvényesek a rendelkezések.
Eötvös Pál hangsúlyozta: a közszolgálati médiára érvényes tájékoztatási normák nem terjeszthetők ki a magánmédiára, ez a passzus súlyosan korlátozza a tulajdonnal való rendelkezés jogát. A sajtó-helyreigazítási szabályokon a véleménye szerint nem sokat változtat az új tervezet, csupán annyi a kérdés, hogy milyen terjedelmet kell a válasznak biztosítani.

Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára a törvényjavaslat lehetséges káros gazdasági vonatkozásairól szólt, továbbá felhívta a figyelmet arra a jogbizonytalanságra, amely a törvényjavaslat elfogadása esetén létrejönne, mivel nem világos, hogy egyes, már szabályozott területek – mint például a reklámtevékenység – ezentúl melyik törvény hatálya alá esnének. A tartalomszolgáltatók indokolatlanul szigorú szabályozással való elüldözése helyett inkább a Magyarországra csábításukat tartaná jó megoldásnak Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért Politikai Szabadságjogok programvezetője, aki a szervezet már korábban publikált, részletes bírálatát foglalta össze.

Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke jogi, tartalmi és gazdasági problémákat sorolt: mint mondta, az online tartalomszolgáltatásnak már megfelelő szabályozási keretet ad a 2001-es, elektronikus kereskedelemről szóló csomag, az új javaslatok viszont ezzel sok helyen szembemennek; a tartalmi szabályozás pedig a rendkívül kiterjedt és sokszínű online tartalmak esetében jóval összetettebb kérdés, mint ahogy azt a javaslat kezeli. Gerényi hozzátette: az online tartalomszolgáltatók között olyan külföldi tulajdonú vállalatok is vannak – például a Google – amelyek egyértelmű szereplői a magyar online piacnak, viszont nem lehet rájuk kényszeríteni ezeket a szabályokat.

Augusztus 31-ig még lehet javasolni

A hozzászólásokat követően Mandur László arra tett javaslatot, hogy a vitatott törvényhez szeptemberi határidővel lehessen küldeni módosításokat a szakmai szervezeteknek, ezt a kezdeményezést azonban a bizottság 6-10 arányban, tartózkodás nélkül elutasította, így a Rogán Antal által javasolt augusztus 31. maradt érvényben. Az addig beérkezett javaslatokat az őszi ülésszakban tárgyalja meg az Országgyűlés.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek