Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2022. január 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Az év oknyomozó újságírói: Brückner Gergely és Pethő András
2009. január 12. hétfő, 10:14
Az idén is ketten vehették át az év legjobb oknyomozó cikkéért járó Gőbölyös József „Soma” Díjat. Brückner Gergely, a Figyelő újságírója a Siemens gazdasági ügyeiről szóló cikkeiért, Pethő András, az origo újságírója pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és egy versenyeztetés nélkül többmilliárd forinthoz juttatott cég kapcsolatát vizsgáló írásaiért kapta meg az elismerést.
Pethő András és Brückner Gergely Fotó: Bakró Nagy Ferenc

„A Szánkó utcai székhelyünkön tavaly felszerelt nagyméretű postaláda nem bírta a terhelést, négy nap alatt rengeteg pályázat érkezett” – mondta Lőke András, a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány kuratóriumának elnöke vasárnap este a Soma-díj átadóján a Magyar Tudományos Akadémián. A pályázatra idén minden eddiginél több, húsz szerzőtől hatvannál is több írás érkezett. A mindig nagyon aktív Magyar Narancs mellett a Magyar Nemzettől érkezett a legtöbb cikk – mondta Lőke, hozzátéve: a pályázatok színvonal egyenletesebb volt, mint eddig bármikor. „Ez nem csak azt jelenti, hogy kifejezetten gyenge írást nem kaptunk, hanem azt is, hogy a művek között nem találtunk olyan kiemelkedőt, amelyre bármelyikünk elsőre határozott igennel rábólintott volna: igen, ez az, neki kell elvinnie a díjat” – tette hozzá.

A zsűri az első olvasás után összeállított egy rövidebb listát, erre azokat a pályázatokat tették, amelyekről úgy tartották, az újságíró sok és alapos munkát végzett, sok hozzáadott értéket teremtett. A listára felkerült Borsodi Attila Magyar Nemzetben megjelent cikksorozata Gyenesei István önkormányzati miniszter korábbi viselt dolgairól, Csepregi János Botond Szegedi stadionpóker című cikke az Indexről, Dénes Zoltánnak szintén a Magyar Nemzetben megjelent cikksorozat a mézhamisításról, Gergely Zsófiának az origon megjelent 11 cikkből álló sorozata a Grippen vadászgépek körüli kormányzati félrebeszélésről és titkolózásról, valamint Somlyódi Nóra cikkei a Magyar Narancsból arról, miként, vagyis miként nem készül Pécs az Európa Kulturális Fővárosa címre és az ezzel járó feladatokra.
A díjat Brückner Gergely, a Figyelő, és Pethő András, az [origo] újságírója kapta meg.

„Több könyvelő kellene, szerencsejátékos van elég”

Brückner Gergely
Brückner Gergely nyertes, a Siemens korrupciós ügyeiről és a cég törvénytelen kiadásait hajléktalanok beszervezésével legalizáló tevékenységéről szóló cikkei Számlagyáros hajléktalanok illetve Mozgalmas purgatórium címmel jelentek meg a Figyelőben. „Felhívott a Siemens vezérigazgatója is a cikksorozat után, hogy természetesen letagadja ezt a telefont, ha bárkinek elmondom, de azt gondolja, hogy bár rövid távon ezek a cikket kellemetlenek, de hosszabb távon – ha komolyan veszik a korrupcióellenességet és a megtisztulást, akkor még jót is fog tenni neki. Korrektnek tartotta az anyagot” – mondta Brückner.

„Nemrégiben egy konferencián Rádi Antónia azt mondta, Magyarországon az oknyomozó újságírásnak nem az anyagi források vagy az idő hiánya az akadálya, hanem a jogi környezet, az, hogy könnyen ítélnek meg kártérítést – ezt reálisnak érzem” – tette hozzá.

Pethő András
Pethő András, az origo újságírója egy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és egy versenyeztetés nélkül többmilliárd forinthoz juttatott cég kapcsolatát vizsgáló – Verseny nélkül adták a milliárdos állami munkát valamint Milliárdos satuba szorult az ügynökség címen megjelent – írásaiért kapta meg az elismerést. Pethő az ügyben írt legújabb cikkéért megkapta a decemberi Minőségi Újságírásért Díjat is.
„A tényfeltáró múltjáért is elismert Washington Post oknyomozó szekciójának vezetőjétől kérdeztem meg tavaly, amikor ott jártam, hogy szerinte milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó oknyomozó újságírónak. Legyen olyan a lelke, mint egy szerencsejátékosé, és olyan az agya, mint egy könyvelőé – mondta erre ő. Ez nagyon pontos, mert kockázatvállaló képesség is kell, de figyelni kell a részletekre, és alaposnak kell lenni” – mesélte Pethő, aki úgy látja: a magyar sajtóban könyvelőből kellene több, „szerencsejátékos van elég”.

Miért kell az eredményhez médiacirkusz?

A díjátadó előtt Polgár Géza, az RTL Klub riportere beszélt a hamis rokkantkártyákról szóló riportjáról, és az azt követő „kálváriájáról” és „médiacirkuszról”. „Úgy érzem, hogy ha ez a párnapos kálvária nincs, akkor senki nem figyel fel erre a problémára. Így viszont lehet, hogy lesz valami eredménye, már felvetődött, hogy ezeknek a papíroknak a kibocsátását és az ellenőrzését is szigorítani fogják. De miért kell egy ekkora médiacirkusz ahhoz, hogy azokhoz a történetekhez, amiket az újságírók nap mint nap becsülettel végigjárnak és kinyomoznak, azokhoz tényleg fűződjön valami eredmény?” – tette fel a kérdést.

Polgár után Mong Attila Jóri András adatvédelmi ombudsmant kérdezte arról: meddig mehet el az újságíró a tényfeltárás érdekében? Jóri András az RTL Klub riporterének esetről elmondta: az ilyen ügyeket elvileg már most is tudnia kellene kezelnie a magyar jogrendnek, hiszen van egy olyan intézmény a büntetőjogban, hogy társadalomra veszélyesség. „Amit ő elkövetett, az nyilván beleesik valamilyen tényállásba, de a társadalomra nem volt veszélyes” – mondta.

Az adatvédelmi biztos többek között az államtitoksértéssel vádolt újságírók ügyéről és a titoktörvényről is beszélt. A jelenlegi szabályozást rossznak nevezte, a készülő új törvény kapcsán pedig elmondta: álláspontja szerint a civilek is sérthetnek államtitkot, de a büntetést a szándékosságra kellene szorítani. Ugyanakkor felhívta az újságírók figyelmét: az adatvédelmi ombudsmannak erős titokfelügyeleti jogköre van, minden titkot megismerhet, és ha úgy látja, jogtalanul titkosítottak egy adatok, kérheti annak feloldását. „Nagyon szeretem ezt a jogkört, kérem Önöket, hogy használjuk, ez egy erős jogosítvány lehet, de az újságírók kezdeményezésére van hozzá szükség” – mondta.

A Soma-díj
A Soma-díj a 2000 augusztusában elhunyt újságíró, Gőbölyös József – ahogy barátai hívták: Soma – emlékét őrzi. A 2001-ben bejegyztett Gőbölyös József Alapítvány legfőbb tevékenysége, hogy minden évben január 11-én, Soma születésnapján átadják az egymillió forinttal járó díjat annak a 37 év alatti újságírónak, aki a kuratórium szerint az előző évben a legjobb magyar nyelvű tényfeltáró írását alkotta meg. A kuratórium a beérkezett pályaművek közül a munka alaposságát és az írásmű témájának társadalmi jelentőségét szem előtt tartva dönt.
Az elismerést 2002-ben Blénessy Gábor (Korridor, TV2) és Rajnai Attila (Élet és Irodalom), 2003-ban Haszán Zoltán (Népszabadság), 2004-ben Mong Attila (Figyelő, InfoRádió), majd Bogád Zoltán (Index), Szabó M. István (Magyar Narancs), 2006-ban Vajda Éva (Manager Magazin), tavaly pedig Bodoky Tamás (Index) és Bódis András (Heti Válasz) vehette át.
Vorák Anita
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek