Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2022. január 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
A „kompakt”
Az információk gyorsétterme
2005. július 15. péntek, 12:54
A média látványvilágának változását bemutató sorozatunk első darabja a taboid-formátum elterjedésének okait vizsgálja. Szakértőnk Mikó F. László, a Népszabadság volt művészeti vezetője, a Médiadesign-műhely alapítója.
Die Welt: az első minőségi tabloid Németországban
Életkörülményeink Európában jelentősen megváltoztak Gutenberg (1397-1468) és az első újság kinézetű lap megjelenése (Zürcher Zeitung 1780) óta. Az információ-ajánlat egyre áttekinthetetlenebbé válik, egyre kevesebb időt szánunk arra, hogy tájékozódjunk az előttünk álló nap eseményeiről, vagy hogy kiértékeljük az előző nap történéseit. A mértékadó napilapok súlyos gondokkal küzdenek: fogy az olvasó = fogy a hirdető.

A „tabloid” lapok új olvasókat és magasabb példányszámot hivatottak elérni, legalább is a kiadók szerint. Mindenek előtt a fiatal olvasókat célozzák meg, olyanokat, akik korábban egyáltalán nem olvastak újságot. Németországban az első ilyen minőségi lap die WELT volt.

A die Welt és például a NEWS szerkesztősége a hagyományos lapok anyagait dolgozzák át. Ez nem csupán rövidítést jelent, hanem az anyagok valóban új formai és tartalmi átalakítását, egy jobban kezelhető, áttekinthetőbb, tömörebb változatra. A stílus is megváltozik, a célcsoport befogadóképességéhez alakítva: gyorsabban és könnyebben fogyaszthatóvá válik a termék.

A német lapok az európai trendet követték, melyet az Independent indított el Angliában, egy, a metrón jobban olvasható méretű lappal, és a példányszám csökkenő tendenciáját sikerült megfordítaniuk. Német kiadók a computer- és női lapok egy kisebb formátumú kiadásával már részben sikerrel próbálkoztak, de az eredeti méretű kiadást továbbra is megtartották.

A Junge Welt tabloid formátuma
A tabloid az utazók újságja. Sok nyugati lapnál a bevezetés ingyenes, aztán 20-50 Eurocent körüli az ár.

A német Junge Welt, korábban kompakt méretben jelent meg, szemben a divattal megnövelte a méretét. A változtatás (néha látszatváltoztatás) legegyszerűbb eszköze ugyanis: a forma módosítása.

Egy lapdesign megváltoztatásához stratégia szükséges. Az első kérdés mindig az, hogyan lehet az olvasók számára világossá tenni: a) az új design valami más, mint az előző b) miért más c) mi az értelme a változásnak. Ezután következnek a tisztán szakmai kérdések: betűválasztás, színezés, fotó, infografika stb.

Korábban nem volt nagy izgalom egy új design, zárt körben mozgott a designer, egy új design hosszú évekig élt. Jelenleg nagyon izgalmas újságot tervezni, különösen napilapot. Amíg a nagy lapok gazdaságilag jól működtek, nem foglalkozott senki a kísérletezgetéssel, hogy újabb olvasókat nyerjen meg egy jobb – még jobb – újsággal. Eltompultak az érzékek is. Mára azonban az olvasómegtartás lett az elsődleges szempont.

A fiatal olvasó a tájékozódási pontokat keresi, a fókuszpontokat, a napilapokban is, ahogy azt az interneten már megszokta.

A „félméret” rákényszeríti az újságkészítőket a történetek rövid, pontos, de részletgazdag tálalására. Fotók, illusztrációk új szerepet kapnak. Tempó, ez az új jelszó az újságdesignban. A bulvár gyors és rövid. A fiatal a híreket röviden és érthetően szeretné megkapni egy minőségi lapban is, úgy, hogy a szerkesztő készítse elő számára a híreket.

Észreveszi, kézbe veszi, elolvassa

Újra kell fogalmazni az újság műfaját. A változásokat az újság olvasótáborának, célcsoportjának megfelelően kell véghezvinni. Meg kell tervezni, hova akarjuk vinni az olvasót, milyen úton. Egy lépésben, vagy apránként akarunk-e odaérni. A vizuális környezet a mai világban szédítő sebességgel változik, az újságok „ha állva maradnak, elmegy mellettük a jövő”. Mindenesetre, bátorság kell a változtatáshoz.

Változás nélkül a fiatal vagy új olvasó kezébe nem jut el a lap. A régi elv, melyet a konzervatív szerkesztők szajkóznak, hogy „az emberek nem ad hoc vásárolnak újságot, hanem már korábban megismerik azt”, már régen nem érvényes. Az új olvasó az újságot először észreveszi, aztán kézbe veszi, és csak utána olvas bele. Ezen a sorrenden semmiféle ideológia nem változtat.

A mai trend a „tabloid,” olyan napilap, amely gyakorlatilag egy magazin méretének felel meg. A kérdés: akkor miért nem rögtön napi-magazin. A válasz: épp hogy az. A napilapok esélye a túlélésre a napi magazinná válás. Az új minőségi újságírás a történeteket szenvedéllyel képes elmesélni. Az olvasók világos és tiszta állásfoglalást várnak a lapjuktól, mert úgy gondolják: a kedvenc lapjuk, a tulajdonuk.

A tabloid- vagy kompakt-recept pedig egyszerű, mint egy hamburger. Egy lapban a nagy legyen nagy, a kicsi legyen kicsi, a fontos legyen főszereplő, a kevésbé fontos legyen statiszta. A helyzetnek megfelelően. Gyors és pontos, célzott tájékozódás a hírek között, egy kis vizuális ösztönzés a két-három nagyobb történet befogadásához, lokális hírek, egy kicsi „ez az én sarkom”, itt én jövök érzés. Egy „gyors” újsághoz legalább ennyi kell.


Más, új lapot másként kell készíteni, tervezni. A szerkesztőségek nagy részében még a tegnapi lap korrektúrájánál tartanak.

Fekete pont

Nagyon rövid ideig felbukkant a magyar piacon egy jó kompakt, Pont néven. A Pont kiadói azt hiszem, abba a hibába estek, hogy a Magyar Hírlap iránti szolidaritásnak tudták be a lap iránti keresletet. A több forrásból megerősített valóság ezzel szemben az volt, hogy 1) az árusok a saját üzleti érdeküknek megfelelően mindenféle promó nélkül, jó helyre tették a Pontot a standokon, mert egyszerűen új termékként kezelték 2) a fiatalok így észrevehető helyen találkoztak egy új formátumú lappal, ami formabontó volt, és minden más napilappal ellentétben, valóban közel állt az ő vizuális világukhoz.

A többit tudjuk. Ekkora hibát csak egyszer lehet elkövetni.
www.mediadesign.hu
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek