Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2022. január 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
A Hetek látványvilága
2006. november 23. csütörtök, 21:10
Észrevehető sziget a médiatengerben – írja médiadesign kritikusunk elismerően a Hetek című hetilap megújult arculati elemeiről. A kellemes összhatást jócskán lerontja a fotók kezelésének színvonala, az online változat azonban helyrebillenti a mérleget.
A 2006. november 17-i lapszám
Az érték lenne a mérték, mint a design minden megjelenési formájában. Egy közéleti hetilapnál aztán meg végképp. Van, ahol ezt megkapjuk, évek óta, pontosan, szépen (pl.: Magyar Narancs, ÉS, HVG, és még néhány), van ahol nem, vagy nem egészen.

Meg kell mondanom, eddig nem tartoztam a „hetek” olvasótáborába. Valahogy kívül esett a lap az ingerküszöbömön. Óriásplakátokon láttam azonban egy meggyőző lapfejet, olyan terméket sugalló üzenetet, ami programozhatóan felkelti egy „lapdesigner” érdeklődését.


Bátor, határozott és kemény design

Megvártam a pénteket, és miután átlapoztam az aktuális számot (X. évfolyam 46. szám), leültem a monitor elé, kíváncsian nézve a www.hetek.hu-t.
Manapság az a furcsa, ha az ember képes meglepődni azon, amit lát, főleg, ha nem hagyhatja szó nélkül. Az elmúlt néhány évben sok előadáson sikerült ilyen meglepetésekkel szolgálnom, (sajna, de ez van) szakmai közönség számára is, sőt, számukra leginkább.

Mi a meglepő a „hetek”-ben? Észrevehető sziget a médiatengerben. Mi tetszik? Először is az, hogy merész, bátor design. Határozott és kemény. Jól tagolt, többnyire jó arányokkal. Olvasható. Az nagy benne, ami fontos, és az szorul a perifériára, ami épp hogy be kell férjen a lapba.

Közelebbről nézve: a kirakat, a címlap, kompakt, jó lapfej, megengedő design. Alatta nagy, rugalmasan felhasználható kép-tér. Lapozzunk. Belül minden a funkciónak alárendelve, pagina, rovatcím, címrendszer, kenyérbetű, kopf, szerző, copy-k, keretesek, azok groteszk kenyérbetűi. Nem lenne ildomos belekötni az átgondolt koncepcióba. De: menjünk még közelebb.

Jó papíron rossz képek

A „hetek” nem napilap, szoros lapzártával, ahol nincs idő dizájnolni. Sajna ez egy hetilap, ahol a mérce magasabban van, gyárilag. Ezt már csak súrolja a „hetek”. Mire gondolok? A designból adódó lehetőségek a fent említett pozitív tulajdonságok csapdájába esnek. Kis hiba is szembetűnővé válik, kis tévedés is markáns hibává nő. Alapvetően a fotók felhasználása, kezelése, feldolgozása az a terület, ahol az olvasó elvárás-minimum a ma elérhető szintet várná. Telis teli van a lap beégett, sötét, élvezhetetlen fotóval (ezen a jó papíron ez több mint vétek).

A háttér nélküli fotók olyanok, mintha nem a Photoshop-ban, hanem a nagymamánk életlen ollójával vágtuk volna körbe őket (ez lehetne stílus, de itt szimpla hiba). Rossz képkivágások, inkább vicces, mint funkcionális kép a képben akció, és még egyszer: a mennyiség és a minőség örök harcában itt a minőség alul marad, legalul. Kár. Nagy kár. Ma, mikor számtalan cég és szakember foglalkozik ilyen irányú képzéssel, felfoghatatlan számomra, hogy egy igényesnek látszó sajtótermék irányítói miért nem nyúlnak a képzés (továbbképzés) eszközéhez. Pont.

A „hetek online” és a lap digitális változata

De végül is dicsérni jöttem, a lapot. Keressük a jót. A címlapon alul kiemelten az online elérhetőség, kattintsunk rá. A „hetek” online szinte maradéktalanul tetszik. A papíron meglévő hibáknak itt a hordozó sajátosságaiból adódóan nyomuk sincs. Elegánsnak is mondható, jól használható, működőképes. Nagyon jól áttekinthető, nincsenek benne rejtett „tüskék”, kivéve persze a felugró ablakokban lévő halálra idegesítő hirdetéseket. Egy mondat erejéig: ha az a célja egy hirdetőnek, hogy már terméke bemutatásakor ellenszenvet váltson ki (minimum tudat alatt), feltétlenül ilyen hirdetésekkel népszerűsítse magát. (Tudom, más a médium és más a hirdetői érdek, meg persze az ügynökségi is…)

Van egy kis meglepetés is az oldalon: a digitális változat. Belekattintva feljön a címlap, azonnal felpördül kicsinykét a jobb alsó sarok, jelezve, hogy itt kell lapozni. Na ezt az első körben kihagytam, éppen elpillantottam a képernyőről – mert kicsit várni kellett a letöltésre -, kisebb egerészés után jöttem rá, hogyan tudok tovább lépni, meg arra is, hogy a jobb egérgombbal működik a zoom. Az „ő”-k kivételével azt látjuk, ami nyomtatásban elérhető. Ez a virtuális lapozgatás inkább poén, ez a digitális változat inkább a nyomtatott termék promóciójának gondolható, mint rendes újságolvasásnak. Inkább a múlt, mint a jövő. A jövő online „újságjai” másutt, más technológiában, más minőségben valósulnak majd meg.
Addig pedig nézzük meg péntekenként, hogyan alakul egy közéleti hetilapunk jóból még jobbá, online is.
Mikó F. László
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek