Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 19.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Online interjú a Magyar Rádió elnökével
„Várjuk a többi pártra vonatkozó információkat is”
2006. október 10. kedd, 17:42
A Magyar Rádió elnöke válaszolt hétfőn ez eMasa olvasóinak kérdéseire. A vasárnap nyilvánosságra került, az MSZP zárt ülésén készített felvétel érdekelte legjobban látogatóinkat, de megtudtuk, hogy Such György hogyan képzeli el a Magyar Rádió vidéki stúdióinak, a külföldi tudósítóknak vagy a rádió műsorújságának sorsát, és az is kiderült, hogy az elnök két és fél hónap munka után úgy látja, a jelenlegi székház nem alkalmas rádiózásra, de azt nem tudja, hogy mennyit keres Kondor Katalin.
Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
Fotó: Riskó Gáspár
A Magyar Rádió vasárnap hozta nyilvánosságra Lamperth Mónika az MSZP zárt ülésén elhangzott beszédét – olvasóinkat az érdekelte a legjobban, hogy a rádió elnöke miként vélekedik – az Aktuális szerkesztőség vezetőjének szavaival – „normális oknyomozó újságírói eljárással” készült felvétel nyilvánosságra hozataláról.

Várják a további kiszivárogtatásokat

Such György hétfőn délután volt az eMasa vendége – az interjú időpontjában már köztudott volt, hogy a rádió riportere egy MSZP-s képviselő segítségével jutott be a zárt ülésre. Such – az egyik kérdezővel ellentétben – úgy véli, hogy a vasárnap lejátszott vágott felvétel nem volt manipulatív. „Ha ilyen szándékunk lett volna, nem tesszük közzé a teljes szöveget a honlapunkon” – mondta. „A ma nyilvánosságra került tények birtokában nem hiszem, hogy különösebben ragoznom kellene, hogyan került a felvétel a birtokunkba. A közléssel egyetértek, az ellenkezője lett volna manipuláció” – értékelte Such a rádiósok munkáját.

„Nem a média feladata, hogy azt mérlegelje, hogy a politikusok hogyan használnak fel egy-egy hírt, közzétett információt a saját céljaikra. A mi feladatunk – egyebek mellet – az, hogy betöltsük a politikai osztály ellenőrzésének feladatát” – válaszolta ez elnök Puskin nevű olvasónknak, aki úgy vélekedett, bizonyos esetekben egy felelős szerkesztőnek le kell mondania a csábító szenzációról, és meggondolni, hogy egy-egy közlést hogyan használhatnak fel a politikusok.

„A politikusoknak maguk között kell elszámolniuk azzal, hogy mikor, mit csinálnak. Számunkra az a kérdés, hogy az adott anyag valós-e, közérdeklődésre számot tart-e, aktuális-e” – válaszolta az elnök egy másik olvasónknak. „Szívesen várunk jelentkezőket, akik a többi pártra vonatkozó hasonló jellegű információikat készek hozzánk eljuttatni!” – jelezte az elnök, aki azt is elárulta, hogy az aktuális üggyel kapcsolatban telefonokat kapott, de politikai presszió nem érte.

A vidéki stúdiók megmaradnak

Sok még a tennivaló, az örökölt struktúrákat nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, de a vezetők cseréje jó irányba indította el a közrádiót – derült ki az elnök válaszaiból. Reményei szerint egy-két éven belül a Magyar Rádiónak lesz a legkiválóbb hírműsora, „amely igazodási pont lesz a hazai hírpiacon”, de a Vasárnapi Újság új főszerkesztőjének teljesítményével már most is elégedett. „Tegnap reggel például arra ébredtem, hogy Nyakó István, majd utána Dávid Ibolya nyilatkozott a műsornak. A régebbi rendszeres hallgatók egyetérthetnek velem abban, hogy ez korábban elképzelhetetlen lett volna” – válaszolta hola nevű olvasónknak, aki értetlenül fogadta, hogy Such Belénessy Csabát nevezte ki a műsor felelős szerkesztőjének.

A jó hírműsorhoz a vidéki szerkesztőségekre is szükség van, ezért ezeket Such szerint meg kell tartani, és „középtávon alkalmassá kell tenni őket arra, hogy érdemi műsort készítsenek helyben, illetve érdemi beszállítói legyenek az országos adóknak is”. A külföldi tudósítói hálózat átalakítása során „törekednék, hogy költséghatékonysági szempontok is közrejátsszanak abban, ki, és mely helyszínekre utazzon ki innen, Magyarországról” – mondta az elnök, aki szerint ha a BBC magyar adása meg tudta oldani, hogy az adott országokban élő újságírókat kérték fel tudósítónak, akkor „ezt talán mi is megpróbálhatnánk”.

Az elnök modernizálná a rádió műsorújságát, az RTV Részletest is: „szeretném, ha egy értelmiségi, kulturális ajánló hetilappá változna, amely a tévé- rádióműsorokból sem azt emeli ki, hogy hol lép fel az épp aktuális magyar 1 perces sztárocska, hanem tartalmas, minőségi produkciókra hívná fel az olvasók figyelmét” – válaszolta az újság sorsáért aggódó olvasónknak.

A költözés melletti érvek erősödnek

A műsorstruktúra átalakítása mellett az elnökre vár a Magyar Rádió székházügyének rendezése is. Such augusztusban úgy nyilatkozott, később dönt arról, hogy költöznek vagy maradnak. Szindikalista nevű olvasónk arra volt kíváncsi, hogy van-e már a korábbinál határozottabb álláspontja a kérdésben. „Egyre inkább azt gondolom, hogy a jelenlegi széttagolt működés önmagában akadálya a megújulásnak, a korszerű rádiózásnak” – válaszolta Such, akitől egy másik olvasónk azt kérdezte, mi szól a költözés mellett.

„A mostani helyszín közlekedésileg kitűnően elérhető. Több olyan stúdióval rendelkezünk (a 6-os, a 8-as, a 22-es) amiben remek zenei felvételek készíthetők, s amik jó marketing munkával hasznot hozhatnak. A 22-es technikája bárhol megállná a helyét, a hangmérnökök hozzáértése szintén egyedülálló. Van egy szép Márványtermünk, ami külsős sajtótájékoztatók helyszínéül szolgálhatna szintén jó marketing munkával” – hozott érveket a maradás mellett kivancsi néven kérdező olvasónk. „Mikor volt utoljára a szép Márványteremben?” – kérdezett vissza Such, majd elmondta, „a költözés mellett az szól, hogy nem 7-8 épületben kell rádiózni, hanem egyetlen helyszínen – amelyet az igényeink szerint épít meg, alakít ki a beruházó...”

A létszámleépítési terveit firtató kérdésre az elnök nem válaszolt. „Erre ebben a pillanatban még nem tudok megalapozott választ adni. Térjünk rá vissza egy negyedév múlva” - mondta.

Nem Lovas miatt nem kell a jegyzet

Több olvasónk még mindig a jegyzetek száműzését fájlalja, egyikük úgy vélekedett, hogy talán egyszerűbb lett volna, ha az elnök felvállalja, hogy nem tart igényt Lovas István munkájára. Such válaszában megerősítette, hogy a jegyzeteket nem Lovas miatt vetette le a műsorról: „azt gondolom, hogy a közszolgálati rádiónak sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul kell készíteni (hír)műsorait, amibe a hírmagyarázat, a háttér belefér, a jegyzet viszont nem” – ismételte el a jegyzet-ügy óta többször kifejtett véleményét.

Ha a jegyzet nem fér bele a közszolgálati rádióról alkotott képébe, milyen értékeket tart fontosnak, milyen elvek vezetik a műsorkészítőket – fogalmazta meg a kérdést egy olvasónk. „Nemzeti önazonosság, kulturális sokszínűség, kiegyensúlyozott és pártatlan hírszolgáltatás, hazánk reprezentációja külföldön, a nagyvilág reprezentációja hazánkban, jogállamiság” – jelölte ki a közszolgálati rádiózás sarokpontjait Such.

Kondor Katalin exelnök fizetése és rádión kívüli elfoglaltságai is szúrják a kollégák szemét, legalábbis ez derült ki AllThatJazz kérdéséből. Kiderült, hogy Such György sem Kondor Katalin munkaszerződését, sem fizetésének összegét nem ismeri, a politikai rendezvényeken vállalt moderátori munkájáról pedig annyit mondott, hogy „Kondor Katalin nyilván tisztában van az erre vonatkozó összes rádiós szabályzattal (illetve az azokban felsorolt összeférhetetlenségi passzusokkal), már csak azért is, mert ezek egy része az ő elnöki periódusa alatt született”.

Vkefe nevű olvasónkat az érdekelte a leginkább, hogy „meddig alkalmazza még a Magyar Rádió az elhíresült 3/3-as ügynökség munkatársait?” Such György erre csak annyit válaszolt: „Sorolja őket, jegyzetelek!”
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek