Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2022. január 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Fehér frottírzokni, fekete bőrcipő
2006. április 13. csütörtök, 16:09
Zavaros színvilág, végiggondolatlan formák, műanyag ízű zenei aláfestés – az eMasa designkritikusa ezúttal a Magyar Televízió új arculati elemeiről fejti ki lesújtó véleményét. Az eMasa olvasóinak többsége azonban szavazásunk jelenlegi állása szerint nem ért vele egyet.
Hosszú ideje már, hogy nem kapcsoltam be a TV-t. Valahogy így alakult. Aztán, nyomkodva a távkapcsoló gombját, egyszerre csak azt hittem, hogy visszakapcsoltam a múltba.

Meredtem csak, a képernyőre, veszettül, és próbáltam felfogni, mi is történik. Indák és csíkok kúsztak, tulipán és csővázas szék, műfamintás pszeudomagyaros nesze semmi, de az nagyon, modernkedő mű-arculat-rész. Az jutott eszembe, de komolyan – mint anno a fröccsöntött virágok és angyalkák korában –, hogy azért mindennek van határa, ahogy ára is. Azt mondjuk, mikor a nyomtatott média világáról beszélünk: a papír türelmes. Most látom csak, hogy a képernyő is az, nagyon.

Jött aztán egy műsorfelvezető rész, túldizájnolt de legalább meg volt csinálva. Sokféle stílus megfér egymással, de bizonyára vannak olyanok, melyek önszántukból soha nem kerültek volna egymás útjába.
Lehet mindent, lehet csinálni a képernyőn is olyan arculatot, mely eladni hivatott egy csatornát. Ilyen arca lenne a közszolgálati TV-nek? Nem mondod… De még is ilyen, és ez önmagáért való (jel)beszéd.

Arra is gondoltam, a Magyar Népmesék animációs filmsorozat kezdődött valahogy így, talán huszonöt évvel ezelőtt. Az jó volt, akkor. Hiteles.
Ez: zavaros színvilág, végiggondolatlan formák, műanyag ízű zenei aláfestéssel.

Valami nagyon hagyományőrző és egyben nagyon modern, amit szerettek volna, ez a sejtelmem. Valahogy mégis olyanra sikeredett, mintha fehér frottírzoknit húznánk egy fekete bőrcipőhöz. Sok mindent nem értek ebben az új arculatban, de persze, nem is kell érteni egy vizuális műfajban mindent, érezni kell inkább, hogyan hat ránk, amit látunk. Zavar, zavart okoz bennem. És (ha ez volt a cél, bejött) kis mosolyt csal elő.

De: kit érdekel, mi megy a reklámszünet elején-végén, az ajánlók és főműsorok között? Nem mindegy? Ha az lenne, egy másik csatorna miért alakította vajon világossá és tisztává, modernné az arculatát? Jó, tudom, mindenre van magyarázat, arra is, miért kell naponta ilyen giccsbe hajló, kúszó és pulzáló tulipános cukoröntetes valamit néznem. Van persze egy olyan válasz is: nem kell...
www.mediadesign.hu
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek