Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. június 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Hamisított laphoz lopták a képeket
A szombathelyi rendőrség szerint nem védi a törvény a sajtófotókat
2006. március 7. kedd, 16:46
Hamisított bulvárlap közölt lopott fotókat politikusokról Szombathelyen. Az ügy valamennyi sértettje feljelentést tett, köztük a meglopott fotoriporter is. Ám a városi rendőrség az ő kérelmét elutasította, mondván, hogy az interneten publikált fotókra nem vonatkozik a szerzői jogvédelemről szóló törvény. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÚOSZ más véleményen van.
– Kinek adta oda megjelentetésre a rólam készült felvételeket? – ezzel a kérdéssel hívta fel telefonon Tánczos Mihály szombathelyi fotóriportert az egyik helyi politikus még januárban.
A képviselő azokról a fényképekről érdeklődött, amelyek a Drazsé Szemek című bulvárlap – az eredetivel teljesen megegyező kinézetű – hamisítványában láttak napvilágot.

Engedély nélkül használták a fotókat

A cikkek, amelyekhez Tánczos Mihály felvételeit felhasználták, alkoholistának, gyengeelméjűnek, prostituáltnak, tolvajnak, állítják be a fotókon szereplő személyeket. A húszoldalas „Választási különszám”-nak feltüntetett kiadványt – melyhez semmi köze nem volt a valódi bulvárlapnak - Szombathelyen és a környező településeken terítették, borítékba rejtve dobták a postaládákba. Az ügyben egyébként az igazi lap kiadója és a cikkekben szereplő személyek feljelentést tettek a rendőrségen.

Tánczos Mihály is ezt tette. Mint mondja, elsősorban azért, mert munkája során mindig ügyelt arra, hogy sértő felvételeket ne tegyen közzé. „Nem szeretném, ha ezután a képeimet politikai, vagy egyéb haszonszerzésre használnák bizonyos csoportok” – mondja a fotóriporter.

Tánczos Mihály honlapján egyébként valamennyi kép alatt olvasható volt, hogy azokat kizárólag saját célra lehet letölteni, kereskedelmi felhasználásuk tilos. A képanyag nyilvánosság előtti bemutatása beleértve az internetet is a szerző engedélyére van szükség.

Elutasították a feljelentést

A Szombathelyi Rendőr-kapitányságon azonban nem akarták felvenni a feljelentést. Az indoklás szerint ugyanis a képek ilyesfajta jogosulatlan felhasználása nem büntetendő, Tánczosnak anyagi kára nem származott, s amúgy is „csak internetes képekről van szó”. Végül mégis készült jegyzőkönyv, de azzal a megkötéssel, hogy az ügyet elküldik állásfoglalásra az ügyészségre. A feljelentést végül elutasították.

A rendőrségi indoklásban többek között az is szerepelt, hogy „…A bűncselekmény elkövetési tárgyainak körét a Szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény 1. §-a határozza meg, amelynek körébe nem tartozik a Nyugat.hu internetes magazin oldalán található felvételek. (…) A feljelentésben említett felvételek közismert személyekről készültek, amely felvételek elkészítéséhez bárkinek volt módja és lehetősége. (…)

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény alapján a szerzői jog tárgya az egyéni-eredeti alkotás. A feljelentésben leírt felvételek nem minősülnek egyéni-eredeti alkotásnak, tehát ezekkel a felvételekkel nem lehet a szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekményt elkövetni”.


Mi művészeti alkotás és mi nem az?

Orosz Balázsné, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ügyvédje szerint szerzői jogvédelem alá esnek az interneten megjelent egyébként szerzői jogvédelem alá eső alkotások, beleértve a fotóművészetet is. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az arcképről készült fotó ide sorolható-e. Hiszen például az igazolványképek bizonyos esetekben nem.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az internetes sajtófotók szerzőit ugyanúgy védi a jog, mint más művészeti alkotások létrehozóit. Ha valakinek a képeit engedély nélkül felhasználják, a szerzőt vagyoni hátrány éri. Kivéve, ha feltünteti, hogy a fotókat bárki ingyenesen felhasználja.

A rendőrség tavalyelőtt több mint 19 ezer szerzői jogi ügyet vizsgált, s ebből több mint 1500 fotókkal volt kapcsolatos. Tavaly a 37 ezer esetből mintegy 5 ezerben ugyancsak fotó volt a jogi vita tárgya – közölte Garamvölgyi László. Ilyen esetben egyébként két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek