Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. január 18.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
„A kultúránkból is hiányzik az önszabályozás”
2013. december 17. kedd, 16:03
utolsó frissítés: 2013. december 18. szerda, 13:05
Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai címmel szervezett közös konferenciát az Európa Tanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma Budapesten. Tudósításunkban a hírmédia változásaira koncentráló délelőtti vitát foglaltuk össze.
A média önszabályozása hosszú folyamat. Az újságírók mellett a tulajdonosokat, a hirdetőket és az akadémiai szférát megszólítva, állami, jogalkotói hátteret is biztosítva kell kiszélesítenünk a társadalmi bázisát. A hitelét így megerősítve játszhat csak érdemi szerepet a demokratikus nyilvánosság alakításában – hangsúlyozta nyitó előadásában Weyer Balázs, a 2012 januárjában megalakult Főszerkesztők Fórumának elnöke.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke [Fotó: Kovács Tamás / MTI]

A függetlenség megőrzése és a minőségi tartalom előállítása egy gazdasági nehézségekkel küzdő iparágban egyre nehezebb. Utóbbi esélyeit a digitalizáció ma felmérhető hatásai sem segítik: a gyorsaság vált az elsőszámú szakmai értékké, ehhez képest az exkluzivitás is leértékelődött, és az új eszközök is a szórt figyelmet erősítik. A legjobb forgatókönyvet Weyer szerint valamilyen fizetős modell kialakulása jelentené, melyben az olvasó és a sajtó között elveszett kapcsolat helyreállítható lenne.

A média átalakulásában már nem a platformok, hanem a formátumok változása dominál, ez a formanyelvi sokszínűség, újszerűség értelmezési nehézségekkel terhes, a közönség és a szabályozó számára is nehezen megragadható folyamat – magyarázta Weyer, hozzátéve, hogy ezt a fogyasztóvédelmi szerepet töltheti be hatékonyan és gyorsan a „stakeholderekkel” (az érintett szereplőkkel) kiegészült önszabályozás.

– A nemzetközi terminológiában a „self” helyett egyre gyakrabban jelenik meg a „private regulation” kifejezés, ezzel is azt fejezve ki, hogy ez az ügy egy szakma elkötelezettségén túlmutató társadalmi léptékű megoldást igényel – erősített meg Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára, aki elismerően szólt arról, hogy az új magyar médiaszabályozásba beépült a társ- és önszabályozás fogalma.

Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó arról beszélt, hogy ahol nincs erős közszolgálati televízió és rádió, ott a hírfogyasztó közönség a minőséget kevésbé garantáló internetes médiumok felé fordul, ahogy ez Olaszországban vagy Magyarországon történt. A sajtópanaszokkal foglalkozó angol testület egykori tagja szerint a független szabályozótestületek legitimáló szerepük miatt fontosak: az állampolgárok szerinte jobban bíznak azokban a hírekben, amelyeket az ilyen szabályozótestületek tagjai közvetítenek.

– Ma újságíró az, aki újságírónak vallja magát, feladatlistákra, minőségi kritériumokra tekintet nélkül – fogalmazta meg az újságíró legmegengedőbb definícióját a vitában Gerényi Gábor. Az MTE elnökségének tagja szerint pár évtizedes távlatban mindenki a tömegtájékoztatás résztvevője lesz.

Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója
Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója ezzel szemben a professzionális újságírás mint a demokrácia egyik tartópillérének jelentőségéről beszélt. – Ha nincs profi média, nem tudnánk az NSA lehallgatásairól sem – jelentette ki a Nemzetközi Újságíró Szövetség korábbi főtitkára, aki szerint a legfontosabb kérdés a független médiafinanszírozás formáinak megtalálása, hogy az etikus média ne lehessen „oligarchák trófeája, politikusok hitbizománya”.

– A fiatalok máshogy kreálnak és cserélnek információt, mint az én korosztályom. Az azonnaliság ma fontosabb, mint a megbízhatóság. A kommunikáció kultúrája változik, amit meg kell értenünk. Ezért is értek egyet [Weyer] Balázzsal és hangsúlyozom a türelem fontosságát. Keressük meg a jót, és mutassunk rá! – érvelt a túlszabályozás ellen, és a fokozatosság elvét követő önszabályozási kísérletek mellett a brit szakértő.

Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke az előtte szólók megfogalmazásait vitatva azt mondta: – A magyar sajtó soha nem volt független és a sebesség nem az alaposság, hanem a lassúság felett vette át a hatalmat – mondta az MTE vezetője, aki a vita egy későbbi pontján Koltay András moderátor, a Médiatanács tagjának kérdésére válaszolva kifejtette: – Az üzleti vállalkozásként működő kiadók, ha érdekeltté teszik őket, határozottabban az önszabályozás mögé állnának: például akkor, ha egy helyreigazítást követően már nem volna lehetőség személyiségi jogi pert indítani a sajtó ellen. Ha komolyan véve, jól láthatóan és gyorsan helyreigazítana a média, a konfliktusok többsége megoldható lenne. A jogszabályi környezet azonban nem tereli a reparációt az önszabályozás felé és – tette hozzá Nádori – a kultúránkból is hiányzik az önszabályozás, a témával foglalkozó fórumokra se jönnek az emberek.

„Már nincsenek viták a médiaszabályozásról az ET és Magyarország között”
A konferenciát közösen szervező Európa Tanács (ET) és a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az elmúlt egy év során a Norvég Alap támogatásával rendszeresen konzultált, az együttműködés apropóját pedig a magyar médiaszabályozás által keltett viharok adták – írta a tanácskozást követő sajtótájékoztatóról tudósítva az MTI. Az együttműködést Eve Salomon, az ET jogi és szabályozási tanácsadója és Koltay András is eredményesnek ítélte – olvasható a „Már nincsenek viták a médiaszabályozásról az ET és Magyarország között” címmel kiadott hírügynökségi jelentésben.

A délutáni panelbeszélgetésen Láncos Petra, a Pázmány Páter Katolikus Egyetem európai jogi szakértője az uniós szabályozás tagállami médiapluralizmusra gyakorolt hatásairól beszélt - adta hírül az MTI. Míg korábban a médiaszabályozást kulturális témaként kezelte a közösség, később szolgáltatásként kezdték szabályozni azt. Napjainkban kerül előtérbe, hogy a médiának politikai jelentősége is van, így ezen a téren kíván ajánlásokat tenni az unió. Ebben a többi között az oktatásra, az önszabályozásra, az etikai normákra és a médiatanácsok összetételére gyakorolna hatást. A szakember hozzátette: mivel az EU felügyeletet nem gyakorolhat a tagállami médiapluralizmus felett, még kérdéses, ki fogja és milyen tartalommal elfogadni az ezzel kapcsolatos ajánlásokat.

Koltay András úgy látta, hogy bár az új szolgáltatások több szereplő belépését teszik lehetővé a médiapiacra, a sokszínűség mégis látszólagos, így gyakran nem tudja kifejteni azt a hatást, amelyet sokan vártak tőle. „Mindenki elmondhatja a magáét, de nem mindenkire fognak odafigyelni” – fogalmazott a Médiatanács tagja. Bár látszólag mély a konszenzus bizonyos kérdésekben, teljesen máshogy értelmezik a konkrét ügyeket Európa egyes országaiban. Ugyanakkor úgy látta: a jövő médiaszabályozása nem lehet tisztán nemzeti, még az európai keret sem elegendő, a valódi megoldás egy univerzális etikai normarend lenne, ennek megvalósulását azonban Koltay András a közeljövőben kérdésesnek tartotta.
B.L.
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek