Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. szeptember 19.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Vita a sajtófotó szabályozásáról
Kitakart valóság
2013. június 10. hétfő, 16:52
utolsó frissítés: 2013. június 19. szerda, 11:30
Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Legalábbis a jövőre hatályba lépő új polgári törvénykönyv szerint. Az Index az Alkotmánybírósághoz fordul. Összefoglalónk a Főszerkesztők Fóruma kerekasztal-beszélgetéséről és a sajtófotó-szabályozás szakmai kritikájáról.
A Főszerkesztők Fóruma (FF) először tavaly decemberben közölte: életszerűtlennek és a közösség érdekeivel ellentétesnek tartja a Kúriának azt a jogegységi döntését, amely megerősíti azt az ítélkezési gyakorlatot, melynek értelmében a szolgálatot teljesítő rendőröket csak a hozzájárulásukkal lehet fotózni. Az FF június 10-én ebben a témában szervezett kerekasztal-beszélgetést.

Balról jobbra: Virágvölgyi István, a Magyar Távirati Iroda Fotószerkesztőségének vezetője, az esemény moderátora, Székely László, Péterfalvi Attila, Pataki Árpád, Bánkuti András és Weyer Balázs [Fotó: MTI / Soós Lajos]

A Mai Manó Házban tartott fórumon Virágvölgyi István, az MTI fotószerkesztőségének vezetője, a vita moderátora felvetette: az új szabályozás szóhasználata szigorúbbnak tűnik a jelenleginél, hiszen az érintett hozzájárulását nem csupán a fotó nyilvánosságra hozatalához, hanem már annak elkészítéséhez is előírja.

A sajtófotó halála: 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
A törvénytervezet teljes szövege elérhető itt, a sokat bírált passzusok a következők:

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.


Keleti Éva fotóművész a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának érdeklődésére elmondta: az előzetes hozzájárulás megszerzését előíró jogszabály nevetséges és életszerűtlen, amely megvalósulása esetén a sajtófotó halálát jelentené. Nyilatkozatában utalt több világhírű képre, amely nem készülhetett volna el, ha a pillanat megragadása helyett az adminisztrációval foglalkoznak a fotósok. – Csak abban bízhatunk – tette hozzá –, hogy sikerül elérni: hatályba lépéséig a törvényt megváltoztatják.

Nehéz-Posony Márton, a MÚOSZ jogásza blogjában figyelmeztet: az új Ptk. személyiségvédelmi része nem kizárólag a fotóriporterek munkáját érinti érzékenyen. Az új rendelkezések a hatályos szabályoknál lényegesen nagyobb mértékben avatkoznak bele a sajtó szabadságába.
– A médiában megjelentekkel ellentétben valójában nincs szó a törvény megváltoztatásáról ebben a témában, hiszen a bírói gyakorlat szerint az elmúlt évtizedekben is személyiségi jogsértés volt engedély nélkül felvételt készíteni és azt közzétenni egy közszereplőnek nem minősülő személyről, mivel a képmáshoz való személyiségi jog alapjog – fejtette ki Dr. Székely László jogász, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos, aki szerint „pusztán az amúgy is bevett gyakorlat törvényi rögzítéséről van szó”.

Weyer Balázs, az FF elnöke hangsúlyozta: „arc nélkül máshogy képződik meg bennünk a valóság”. Hozzátette: ha például Rózsa Sándorról nem maradt volna fent arckép, ma nem tudnánk megteremteni magunkban azt a világot. „A kitakarás egy fotón olyan, mintha nem valóságos, mintha absztrakt lenne a kép” – mondta.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a törvényre egyszerűen azért van szükség, mert az arcok kitakarásának kötelezettségéről szóló szabályozás ellenkezőjéről úgysem lehetne meggyőzni a bíróságot, azaz végeredményben a hasonló ügyeknek a bíróságon a törvény nélkül is ugyanez lett volna a kimenetele. Az új Ptk. viszont segít abban, hogy egységesebb lehessen a bírói gyakorlat.

Hajdú D. András 2012-ben ezzel a fotóval nyert a Magyar Sajtófotó Pályázat Hír-eseményfotó (egyedi) kategóriájában. „Kezd olyan lenni a szakmánk, hogy ahelyett hogy csinálnál egy képet, elkezded vakarni a fejed, hogy mit is fognak mondani a szerkesztőségben, hogy megint anyagi kockázatnak teszed ki a lapot és a rovatod”fogalmazott a magyar sajtófotó helyzetét is elemző interjúnkban az Origo fotóriportere

Székely hozzátette: jogvédelmi helyzetben szabadabb a mozgástér, tehát jogtalanul intézkedő rendőr például fotózható. A szakember hozzátette: a helyes szabályozás szerint az intézkedő rendőrnek tűrnie kellene képmása közzétételét, hiszen az emberek többsége számára ő testesíti meg a közhatalmat. Mi több, ő azt is támogathatónak tartaná, ha közszereplőnek minősülve a súlyos bűncselekmények elkövetői is a sajtófotók szereplői lehetnének. – Az 1600 paragrafusból álló új polgári jogi kódex 2014. március 15-i életbeléptetése tízezernyi más rendelkezést érint, ezeket a hatályba léptető jogszabályoknak kell majd rendezniük. Ezzel összefüggésben akár az ágazati törvények egyes részei is újragondolhatók – mondta el Székely László.

Dr. Pataki Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának bírája a törvényalkotás indokáról elmondta: megesett, hogy egy fotón látható volt a Stadler Józsefet a bíróságra kísérő fegyőrök arca – akiket e kép alapján később csaknem meglincseltek. Pataki hozzátette: azért kell a rendőröket, mentőket, börtönőröket a törvénnyel védeni, mert ők feladatot teljesítenek, nem dönthetik el, hogy melyik munkákat vállalják el. Ezzel szemben – mondta – például egy bíró, akire nem vonatkozik a törvény, közszereplő, így a munkavégzés előtt elfogadja, hogy az ő személyiségi jogait nem védik ilyen módon.

Péterfalvi Attila és Bánkuti András kezet fog, mögöttük Virágvölgyi István, előttük Pataki Árpád [Fotó: MTI / Soós Lajos]

Bánkuti András, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, a Figyelő képszerkesztője ezzel szemben azt hangsúlyozta: a fényképek készítésétől függetlenül is megtalálhatják a rendőröket, fegyőröket mindazok, akik az adott eseményen – például bírósági tárgyaláson –megjelentek, a szabályozással tehát nem előzhető meg egy-egy, az említetthez hasonló bűncselekmény. „Amikor valóban fontos, hogy élőben se legyenek beazonosíthatóak, a kommandósok kámzsával takarják el az arcukat” – mondta. Bánkuti egy példával szemléltette a szabályozás anomáliáit: ha egy fotós az utcán egy gyilkosságot lát, nyilvánvalóan nem kérhet engedélyt a gyilkostól és az áldozattól, az intézkedő rendőrtől a fotóra, ráadásul ameddig nincs meg a tettes, hasznos, ha látható a fotón az arca – a szabályozás szerint azonban abban a pillanatban ki kéne takarni, amint elfogják.

Bánkuti hozzátette: a MÚOSZ-ban eddig is jól működött az önszabályozás, a személyiségi jogokat sértő fotóriporterek ügyét megtárgyalták, elkövetőiket akár kizárással is sújthatták. A szabályozás sajtóellenes hatásai között említette, hogy tudomása szerint vannak rendőrök, akik egyfajta „fizetés-kiegészítésnek” tekintik a róluk felvételt készítő sajtófotósok beperlését, mivel az ilyen ügyekben – mondta Bánkuti – általában az ő javukra dönt a bíróság. Péterfalvi erre a felvetésre reagálva kijelentette: korábban lehet, hogy voltak ilyen ügyek, de ez mára már nem gyakorlat.

A beszélgetésen nézőként megjelent sajtómunkások szerin jóformán csak Azerbajdzsánban van a magyarhoz hasonló gyakorlat, hogy az intézkedő rendőröket ki kell takarni a sajtófotókon.

Az Index az Alkotmánybírósághoz fordul
Az Indexet korábban jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság, mert egy tüntetésen szolgálatot teljesítő rendőröket egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképeket közölt, a döntés szerint ez sérti a rendőrök személyiségi jogait – adta hírül a portál a témával foglalkozó cikkében, közölve, hogy az Index az Eötvös Károly Intézettel és a Majtényi László Ügyvédi Irodával az Alkotmánybírósághoz fordult. – Az arckép közlése nélkül csökken a hatalom ellenőrizhetősége, a rendőrök ilyen védelme pedig a sajtószabadságot korlátozza – hangsúlyozza a szerkesztőség beadványa.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek